Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)

Kállay István: Alcsútdoboz

A megye a kéréshez hozzájárult: Az 1783. évi felmérés egy régi, szilárdan megépített templomot említ. A református egyház fíliája volt Felcsút és Doboz, ahol iskolák és tanítók is voltak.

80 A református egyház Alcsúton iskolát tartott fenn. Ezt 1770-ben 35, 1781-ben már 96 gyerek látogatta. 1841-ben már katolikus iskola is működött 30 tanulóval.

81 1780-ban épült későbarokk stílusban a református templom. Homlokzati órapárkányos és bádoghagymás sisakkal. Ludovicus Nagy 1828-ban említésre méltónak tartotta. 1820 körül épült klasszicista stílusban az iskola, udvari részén nyitott tornáccal, 3 pillérrel és 2 oszloppal. 1819— 1827 között építette Pollack Mihály a Habsburg-kastélyt József nádor számára: egyemeletes, 4 ión oszlopos középrésszel. 1945-ben teljesen kiégett, csak a középrésze maradt meg. 1820 körül épült a 4 pilléres, oromzatos, klasszicista kerti ház, ezt 1955-ben állították helyre.

82 Megemlítendő, hogy József főherceg alcsúti mintagazdaságában vállalt állást apja kívánságára 1846—1847-ben Vajda János, amikor 15 hónapi színészkedés után hazatért. Innen került 1847-ben Pestre, a Gazdasági Egyesület tisztviselőiéként. A forradalom és szabadságharc eseményeiből Alcsút a megye több helységéhez hasonlóan kivette a részét. 1848. május 1-én a megyei bizottmánynak a falu jegyzője és bírája lett tagja. Júniusban Alcsútot jelölték választókerületi székhelynek, de a nádor és Szemere Bertalan belügyminiszter nem tartották alkalmasnak a hely szűke s közpiac hiánya miatt, így a választókerület székhelye Vál lett. 1848 októberében Alcsút a székely gyalogzászlóalj részére fuvarozott. 1849. április 12-én a faluból kétlovas kocsin egy császári tiszt utazott Budára. Kocsiját a császári katonák elvették és a pesti táborba vitték. 1849 júniusában Wussin őrnagy (Ferenc József ulánus ezred) különítménye portyázott a környéken. Július 11-én Ramberg altábornagy, a III. hadtest parancsnoka a jobbszárny biztosítására egy különítményt küldött ide.

8;i Alcsút korszakunk elején a bicskei, majd 1871 után a váli járáshoz tartozott. 1863-ban hozzá tartozott: Göböljárás, Kinza, Hatvan, Máriavölgy, Vért-Szent-György és Bányavölgy. 1872-ben Alcsút nagyközség kérte, hogy Göböljárás, Hatvan, Kinza és Máriapusztákat elcsatolják. A tulajdonosok azonban tiltakoztak ellene; a nagyközség területe változatlan maradt. 1873-ban Alcsút a váli járáshoz tartozott* határa 8677 hold, hozzá tartozott: Máriavölgy, Hatvan, Vért-Szent-György, Ginza, Göböljárás és Bányavölgy-puszta. Ezen korszakunkban lényeges változás nem történt.

84 1860-ban Fejér megye bizottmányának tagjai voltak Alcsútról: József főherceg, István főherceg, Mészáros Károly református lelkész, Szabó Mihály, Hertelendy József, Tóth András és Vasanits Ádám. 1885-ben a község bírója Kis János, törvénybírója Bárányos József, pénztárnoka Takáts János és közgyámja Pap András volt. Az 1883—1890 közötti községi képviselő-testületnek virilista tagjai: József főherceg (képviselője Libitsch Adolf), Kaloi János, Bárányos József, Pap András, Balázs Péter, G. Ádám Mihály, Rajkó József, Somogyi Jánosné és Jakab Mihály. A község 1891-ben 11 969 Ft földadót, 897 Ft házadót és 2244 Ft kereseti adót fizetett. Ekkor Alcsút választókerületi székhely, Alcsút, Doboz és Tabajd községekkel. Az alcsúti választók száma 138, a doboziaké 38, a