Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)

Kállay István: Alcsútdoboz

tabajdiaké 126, összesen 302. Az alcsútiak háromnegyed része függetlenségi, negyedrésze kormánypárti. A jegyző 1893-ban Vörösmarti Mihály.

85 Az 1899-ben a községben tartott hivatal vizsgálat jegyzőkönyve szerint a községi elöljáróság: bíró, törvénybíró, négy elöljáró, közgyám, pénztárnok, körorvos, írnok (ezt az állást 1890-ben szervezték). Elszámolási ágak: adó, illeték, haddíj, fogyasztási adó, italmérési adó, megyei pótadó, községi pótadó, útadó, mezőrendőri és szegénypénztári ügyek. A községháza 1895-ben. épült. 1898-ban 9 képviselő-testületi ülést tartottak, a községnek tűzrendészeti, legeltetési és birtokossági szabályrendelete volt. Az elöljáróság jelentése szerint a községből nem vándoroltak ki. Az első világháború előtt Alcsúton — nyilvánvalóan a főherceg biztonsága érdekében — csendőrőrs-parancsnokság működött.

80 A 8643 holdas uradalom István főherceg tulajdona, Máriavölgy, Hatvan, Göböljárás, Vért-Szent-György, Ginza pusztákkal. 1863-ban 28 gazdának volt 30 holdja (háromnegyed telkes), 33 féltelkes, 62 negyedtelkes, 29 házas zsellér és birtoktalan 62 család. 1893-ban József főherceg uradalmából 3921 kat. hold szántó, 1143 kat. hold legelő és 1041 kat. hold erdő volt. A községnek 162 kat. holdja volt (ebből rét 23, legelő 55, a többi használhatatlan). 1911-ben az uradalom évi tiszta jövedelme 5980 korona.

87 Az 1850. évi népszámlálás során Alcsúton 142 házat és 903 lakost írtak össze. Ebből férfi 422, nő 481, magyar 838, német 62, szlovák 3. 1863-ban 146 ház és 986 lakos volt a községben. 1870-ig a lakosság 1646 főre nőtt (185 ház). 1899-ben 1753, 1910-ben 1858 lakost tartottak nyilván. Ebből őstermeléssel foglalkozott 578, eltartott 727.

88 Fényes Elek 1851. évi leírása szerint a főhercegi kastély szépen elrendezett kertje, ritka növényekben való gazdagsága miatt az elsők közé tartozott a birodalomban. A váltógazdálkodást az uradalom kitűnő sikerrel folytatta, a kövér legelők és a virágzó, karbantartott erdő- és faültetvények, a mindenütt uralkodó pontosság és tisztaság kellemesen lepték meg az utazót. Szép szőlőhegyének egy része a legnemesebb Rajna melléki szőlőfajokkal volt beültetve. És hozzátehetjük: a főhercegi uradalomban ezekben az évtizedekben hajtották végre a tőkés üzemvitel megteremtéséhez szükséges átszervezést. Alcsúton 1863-ban búzát 1256, rozsot 837, árpát 558, zabot 372, kukoricát 720, burgonyát 26 holdon termeltek. Az évi átlag: búza 10, rozs 10, árpa 9, zab 10, kukorica 15 p. mérő, burgonya 80 q. Évenként átlag 16 800 akó bor termett. Az uradalom területéből 1869-ben 4774 hold szántó, 2034 hold legelő, 974 hold erdő, 695 hold szőlő és 64 hold kert. A község egyéb területéből 1451 hold szántó, 345 hold rét, 115 hold legelő, 254 hold szőlő és 51 hold kert. A községben 183 vasekét, 8 vetőgépet, 46 fogast, 2 gőzcséplőt és 3 lóerejű cséplőt használtak. 1898-ban még a háromnyomásos gazdálkodást tartották fenn. 1909-ben az egész határból 5103 kat. hold szántó, 151 kat. hold kert, 173 kat. hold rét, 1119 kat. hold szőlő, 5 kat. hold nádas és 1148 kat. hold erdő volt. Kataszteri tiszta jövedelem: 78 332 korona.

89 1863-ban 340 ló, 312 jármos ökör, 180 tehén, 11 000 birka, 360 sertés, 2920 tyúk, 1460 liba, 200 pulyka, 730 réce és 150 méhkas volt. 1854-től kezdve katonai lovaglóiskola működött. A szarvasmarhák között a szimentáli és a berni fajta volt többségben. Az uradalomban nemesített juhokat