Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)

Farkas Gábor: Alap

hiányában ez elmaradt. 1949-ben a közvilágítás megvalósítására 6000 forintot irányoztak elő, de ez kevésnek bizonyult. Az elöljáróság ez időben a községi határban húzódó utak mentén a fákat kivágatta, azokat eladta. Ebből az összegből 7000 forintot még erre a célra használtak fel. A társadalmi viszonyok fejlődése egyre sürgetőbben vetette fel óvoda, napköziotthon, kultúrház, egészségház, vágóhíd, népkönyvtár, tűzoltószertár létesítését,

188 valamint a felekezeti iskolák államosítását. Ez utóbbit 1948. május 30-án a képviselő-testületi ülésen már megtárgyalták, de a többség, 26 fő (19 ellenében) az államosítás ellen foglalt állást.

189 A kérdést újra előveszik, és június 13-án megtárgyalják. Ekkor született csak meg az állásfoglalás az iskolák államosításáról.

190 Alapon ugyanis a felszabadulás után a népiskolák területén fejlesztés nem történt, csupán Réhpusztán nyílt római katolikus elemi népiskola, melybe 1848. február elején az I—VII. osztályba 60 tanuló járt, akiket egy tanító oktatott.

191 Az alapi katolikus iskolában 1945 előtt 7 szervezett államsegélyes tanítói állás volt. 1944 szeptember elején 446 tanulót írtak be. A református iskolában 1946 tavaszán 51 tanuló járt 1 tanítóhoz.

192 Nyilván az államosítástól elsősorban az iskolaépület bővítését, s a tanerők számának emelését várták az alapi lakosok. Az iskolák felekezeti jellegének megszüntetése a lakosság egy részénél ellenkezést váltott ki. Az iskola igazgatóját — aki az államosítás mellett foglalt állást — éles támadás érte.

193 A Magyar Dolgozók Pártja — amely 1948. május 11-én alakult — községi szervezetének vezetői az ellenzéki hangulat leszerelésére törekedtek. A községben nyíltan fellépő jobboldali csoportok mögött a kisgazdapárt községi vezetősége állott. A kommunisták ezután arra törekedtek, hogy a kisgazdapártot a községi képviselő-testületből kiszorítsák.

194 A kisgazdapárti tagság nagy része nem is jelent meg ezután a Nemzeti Bizottság, de a képviselő-testületi üléseken sem. A politikai villongások azt eredményezték, hogy Illés István vezető jegyzőt 1948 nyarán nyugállományba helyezték és helyette Alsószentivánról Kiss Jánost bízták meg a községi adminisztráció irányításával.

195 Az 1948 nyarán végbement személyi változások a község vezető posztjain a kommunisták térfoglalását eredményezték.

196 A községben a szocialista fejlődés —• az 1945-től eltelt évek eredményeire támaszkodva — igazában csak 1948 nyarán kezdődött el. Sikerült eltüntetni a háború nyomait. A gazdasági élet reorganizálódása a szocialista építés kezdetét teremtette meg, bár annak megalapozott gazdasági feltételei az 1950-es években még hiányoztak. Mégis meg kell állapítani, hogy a nép politikai hatalmának megteremtésével egymás után jöttek létre azok az intézmények, szervek, melyek a proletárdiktatúra jellegéből fakadtak és az új társadalom megteremtését szolgálták, annak keretét adták. A földművesszövetkezet jó hírnevet szerzett magának az évek folyamán. Az 1945 tavaszán létrejött Földhözjuttatottak Termelési, Értékesítő és Fogyasztási Szövetkezete egy évtized alatt már a község egész lakosságának érdekeit tudta képviselni; terményt vásárolt, gépeket kölcsönzött, hizlaldát tartott fenn, kereskedést működtetett, sőt 1949 nyarán vezetői azt fontolgatták, hogy termelőszövetkezeti csoportot alakítanak az újgazdák által felajánlott földekből. A gépállomás 1948-ban alakult igen kevés traktorral és más gépi felszereléssel. Alkalmazottainak száma az indulás évében 29 volt,

197 de ahogy a gépek száma nőtt, úgy gyarapodott a munkások létszáma is. 1955-