Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)

Farkas Gábor: Alap

jobboldal emberei is helyet kaptak a testületben, így a demokrácia védelme lényegében rájuk hárul. Szabálytalannak tartották a bíróválasztást, illetve az elöljáróság kinevezését is.

180 A tiltakozás eredménye az lett, hogy a testületet kibővítették, a bírói funkciót Berényi György, a kigazdapárt jelöltje kapta meg. Rá kellett ugyanis ébredni Alapon is, hogy a kisgazda réteg érdekeit nem lehet figyelmen kívül hagyni, és arra is, hogy a kisgazdapárt mögött felsorakozottakat nem lehet egyoldalúan reakciósoknak nevezni, és annak a község vezetésében is hangot kell adni. A lakosság pártállása ugyanis 1945 nyarán a következő: kisgazdapártinak 80%, szociáldemokratának 7%, parasztpártinak 4%, kommunistának szintén 4%, polgári demokratának pedig 1% vallotta magát.

181 Az 1945. évi novemberi nemzetgyűlési választások ezt a politikai képet erősítették meg.

182 A politikai realitást tekintő egyének ebből a tényből indultak ki, amikor a népi demokratikus átalakulás folytatását következetesen képviselték, s alapi viszonylatban is a lakosság többségének, a kisbirtokos rétegnek a megnyerését tűzték ki célul maguk elé. A gazdasági fejlődésre, ezen belül a mezőgazdaság fellendítésére a felszabadulás utáni években elég kevés lehetőség adódott. Az állatállomány, ezen belül az igásállatok pótlása ugyan néhány év alatt megtörtént, de a kisbirtok fellendítésére hiányzott a tőke, A megyei törvényhatósági bizottságban elhangzott akkoriban egy felszólalás, mely szerint a Fejér megyei kisbirtokok tőke hiányában hamarosan tönkre fognak menni. Ez a megállapítás igaznak bizonyult, és a régi, valamint az újbirtokosokra egyaránt vonatkozott. Előrevetítette árnyát az a türelmetlen politika, amely a mezőgazdaság kollektivizálását már az 1950-es évek elején végre kívánta hajtani, és ehhez már a felszabadulás utáni években megtette az adminisztratív előkészületeket. Adó- és terménybeszolgáltatással egyre nehezebb lett a kisbirtok sorsa. Nemcsak a törpebirtokosokon múlt, hogy földjeiken nem tudták megtermelni azt a gabonamennyiséget, amely a család ellátásához szükséges lett volna. A kisárutermelés feltételei csak 1947-ben kezdtek kibontakozni. Ehhez előző évben némi állami segély is járult: 210 gazda kapott vetőmagot,

183 mert csakis így tudta földjeit bevetni. A kisüzemek hamarosan felesleget is termeltek. 1947. április 11-én a képviselőtestület arról határozott, hogy a hetipiaci napokat ezentúl minden héten megtartják. Az elsőt, a próba piaci napot, még e hét csütörtökjén megrendezték. Mivel ez jól sikerült, ezután a hetipiaci napokat mindig megtartottak.

184 Ugyancsak kérték az illetékes minisztert, hogy az eddigi két országos vásár (július 25-ét és október l-t követő hétfői napokon) mellé még kettőt engedélyezzen. Ezeket az április 24-ét és november 19-ét követő hétfői napokban kérték megállapítani.

185 A gazdasági emelkedés jeleként értékeljük azt a tényt is, hogy a községben egyre több ház épült, illetve bővült. 1946-ban 170 házat renováltak, bővítettek.

186 Erre nemcsak a háborús behatások eltüntetése miatt került sor, hanem azért is, mert gyarapodott a község lakossága. A pusztákról a volt cselédség és uradalmi alkalmazottak a faluba költöztek, ott házakat, lakásokat építettek maguknak. A pusztai lakosok 30%-a költözött Alapra 1948 nyaráig.

187 A lakosság lélekszáma ekkoriban már elérte a 3400 főt. Felmerült a lehetősége annak, hogy a háború idején elpusztult villanyhálózatot kijavítják és a villanyvilágítást ismét megteremtik. 1947-ben arról kapunk hírt, hogy az utcai közvilágításhoz szolgáló 30 utcai égőt 40-re bővítik. Ekkor azonban pénz