Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)

Farkas Gábor: Alap

Ez a vagyon alapozta meg a következő év tavaszán létrejött földművesszövetkezetet is.

174 Az új gazdák 1947 december végén kapták meg ingatlanaikról a telekkönyvi végzéseket.

17

"' Az 1945 tavaszán kapott ingatlanokban 1947-ig változások történtek. Végeredményben 1750 kat. hold került át 310 család kezébe.

176 Ök alkották a földművesszövetkezeti tagság zömét is, amely 1946 április elején alakult és 178 tagja volt. Tevékenységét kezdetben igen nehezen tudta kibontakoztatni, de a 344. kat. hold legelő, 2 tehénistállö, 1 ököristálló, az aranypusztai magtár, pajta, 2 traktor, 2 cséplőgép ekkor máris bizalmat kölcsönzött a szövetkezetnek.

177 A földreform gyökeresen megváltoztatta a község társadalmi szerkezetét. 1946ban csak 12 föld nélküli család volt Alapon. A törpebirtokos réteg hihetetlenül megduzzadt; számuk 265-re nőtt. Az 5—10 holdas családok száma 139, 10—20 holdas volt 62, 20—50 holdas 3, 100—300 hold közötti pedig 4 gazdaság volt. 1946. január 1-én Kisari Sándor és Gyula Lenke-majorban még 320 holdon gazdálkodtak, de 325 hold maradt vissza a Koller örökösöknek is Tivadar-majorban. A Czuczák-tanyán 100 holdat bérel ekkor Major István, 73 holdat a Hermantanyán Farkasdy János, és 100 hold bérlete van Sándormajorban Tóbel Sándornak.

178 Az 1945 nyáreleji hetekben éles összeütközések színtere volt a Nemzeti Bizottság helyisége, azután a községháza is. A munkáspártok, de az átalakulást polgári értelemben képviselő pártok is rendezték soraikat, s a helyzet konszolidálásával elérkezettnek látták az időt, hogy a hatalmat maguk szerezzék meg. A politikai baloldal következetes maradt, ragaszkodott mindazon pozíciókhoz, melyeket a felszabadulás utáni hetekben, azután az élet normalizálása során magának megszerzett. A kisgazdapárt —• melyet Alapon is sokan követtek — a hatalom gyakorlásában eléggé a perifériára szorult, s ellenezte, hogy a néphatalmi szervekben ugyanannyi képviselője legyen, mint azoknak a pártoknak, melyeknek tömegbázisuk ekkor nem volt. 1945. június 5-én újjáalakult a Nemzeti Bizottság. A kisgazdapártot itt Berényi György, Witthalm Zoltán és Darabos József, a kommunista pártot Széles Mihály, Takács János, Kókány József, a Nemzeti Parasztpártot Peka József, Hakstok István, Idei János, a szociáldemokrata pártot Gili József, Hakstok Ferenc, Takács Lajos, a Polgári Demokrata Pártot Kisari Sándor, Óvári Lajos, Szabolcsi Pál, a szakszervezetet Paprikás Kovács János, Somogyi György, Kaszás György képviselték.

179 A baloldal meg tudta őrizni befolyását, mert a legfontosabb népi szervben, a Nemzeti Bizottságban a helyeket sikerült megtartania, így a községi képviselő-testület is a baloldali politika érdekeinek megfelelően alakult újjá. Még ezen a napon a vezető jegyző, Illés István a képviselő-testületi tagságot — melyet teljes létszámában a Nemzeti Bizottság küldött ki — összehívta. A községi politikai jobboldal azonnal tiltakozott. A kisgazdapárt polgári gondolkodású elemei ugyanis azt fontolgatták, hogy ha már a Nemzeti Bizottság, a Földigénylő Bizottság, a rendőrség nem áll befolyásuk alatt, akkor legalább a község közigazgatását irányító testületben legyen többségük. Június 16-a előtt ez az elgondolás lett úrrá a polgári átalakulást hirdető egyéneknél, és a 16-i ülésen támadást is intéztek a képviselő-testület megalakításának körülményei és összetétele ellen. A demokrácia kiteljesülése, az eddigi átalakulás eredményeinek „féltése" csendült ki szavaikból. Ugyanis a testület döntő százalékát alkalmatlannak ítélték erre a szerepre. Szerintük az 1945 előtti szélső-