Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)
Farkas Gábor: Alap
el.) Igaz, hogy a bevetetlen terület is mindössze csak 1500 kat. hold körül volt április közepén. Az igaerőhiányon segített az is, hogy 8 kijavított traktorral rendelkeztek. A gazdák 1944 őszén a vetéssel végeztek, így 1500 hold körüli volt a búza- és a rozsvetés. 1945 március végétől a tavaszi gabonanövények vetését is megkezdték, s egy hónap alatt 2000 hold kukoricát, 300 hold burgonyát, 300 hold árpát, s 500 hold körüli takarmánynövényt vetettek el. Az alapi nép kitartó szorgalmát dicséri, hogy a több hónapos hadiállapot elmúlta után nagy szorgalommal vetette bele magát a munkába, amely a kibontakozásnak, az élet megindulásának, sőt a demokratizálódásnak is előfeltétele lett. A földreform gyakorlati lebonyolítására Földigénylő Bizottság alakult, melyben a politikai baloldal képviselte a hatékony erőt. 1945. április 13-án a sárbogárdi járás kommunista pártszervezetének kiküldötte jelenlétében hozták létre a Földigénylő Bizottságot. A gyűlésen megalakult az említett bizottságon kívül a földigénylők választmánya is, melyben az elnöki tisztet, s ezzel az érdemi intézkedést a kommunista párti Paprikás Kovács János szerezte meg. Ugyanis a választmányt ismerték el a hatóságok is Földigénylő Bizottságnak. A választmány a község politikai életének alakításában is nagymértékben szerepet játszott. A kommunisták a községben ekkor mindössze .hárman, majd hatan voltak, míg a szociáldemokraták, kihasználva az 1945 előtti idők legalitását, széles körűen kezdték tagjaikat toborozni. A két munkáspárt már zászlót bontott, amikor 1945. április 17-én létrejött a kisgazdapárt. E három párt alakította meg ezen a napon a községi Nemzeti Bizottságot. 167 Elnöke a kisgazdapárti Berényi György lett, titkára pedig a kommunista Paprikás Kovács János. A Nemzeti Parasztpárt később jött létre. Tagjait ez a párt is beküldte a községi Nemzeti Bizottságba. Április 21-én a békés községi élet kibontakozásának jeleit lehet kivenni a ránk maradt írásos forrásokból. Ezen a napon szüntették meg a polgárőrséget, s helyette egy 13 tagú rendőrőrsöt állítottak fel. Intézkedtek, hogy a falu határában tüntessék el a háború nyomait, a lövészárkokat, bunkereket, tank- és ágyúállásokat temessék be. 168 Ugyancsak feladatul kapták a politikai és rendészeti közegek, hogy a közbiztonságot állítsák helyre, védjék meg a kisemberek és az állam vagyonát. Többek között megtiltották, hogy fát az alapiak az utak szélén található cserjésekből és az alsószentiváni erdőből engedély nélkül vágjanak ki. 169 A földigénylés néhány nap alatt befejeződött és a földigénylő bizottság tagjai az előre elkészített lista alapján igen gyorsan kiosztották a parcellákat. Április 21-én már új mezőőröket választanak, akik közül az egyik az új gazdák földjeit őrizte. Ezekben a napokban került Voinovich Gézánétól 1212, a Földhitel Intézettől 1400, Vantsay Ivántól 541, Korányi Blankától 65, Kommer Gyulánétól 135, Heinrich Sándortól 175 hold föld 60 újgazdához. 170 Az újbirtokosok 3—10. kat. hold között kaptak földet. 171 Házhelyet a község belterületén, valamint a Felsőpáskomnak nevezett legelőből adtak az igénylőknek. 172 Az ún. úriházak közül négyet nem hagytak meg a tulajdonosoknak. Az Arany pusztai 2 úriházat a fővárosi VIII. kerületi MADISZ szervezet igényelte, a Réh-örökösökét pedig iskolának szánta a községi vezetőség. A Vantsay-kastélyt ugyancsak a helyi hatóság kívánta hasznosítani. 173 A földreform során az újgazdáknak nem juttatható gépeket és egyéb gazdasági felszereléseket a földigénylőkből alakult gépszövetkezet vette használatba 1945. május 20. után. 7* 99
