Fejér Megyei Történeti Évkönyv 12. (Székesfehérvár, 1978)

Tanulmányok - Erdős Ferenc: A polgári forradalom és szabadságharc története Fejér megyében 1848 – 1849

TANULMÁNYOK Erdős Ferenc A POLGÁRI FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC TÖRTÉNETE FEJÉR MEGYÉBEN 1848—1849 A forradalmi helyzet kialakulása Fejér megyében Az évszázados feudális rendi berendezkedés a reformkor politikai, gazdasági és kulturális küzdelmeinek hatására válságba került. A nagybirtok hazájának mondott Fejér megyében is jelentkeztek azok az erők, amelyek a társadalmi átalakulás igényét megfogalmazták. Az agrármegyében a nagybirtok (egyházi és világi) politikai hatalma az 1830-as évek közepéig töretlennek bizonyult. Az 1832—1836. évi országgyűlésen felvetett súlyos problémák — jobbágyfelszabadítás, közteherviselés — nem maradtak hatás nélkül, a lakosság 5,6%-át kitevő nemesség soraiban polarizálódás következett be. Az árutermelésbe bekapcsolódott nagybirtokosok — elsősorban a Batthyány család tagjai — és a középbirtokosok körében terjedtek a reformkor eszméi. A feudális társadalom gazdasági rendszerén az árutermelés, az allódiumok modernizálása, az ipari és kereskedelmi tőke igen lassú felhalmozódása olyan tátongó rést ütött, amelyet tüneti kezeléssel orvosolni nem lehetett. Az elmaradott termelési viszonyok egyre jelentősebb mértékben hívták fel a figyelmet az osztályellentétekre. A megye birtokviszonyainak elemzése azt bizonyítja: a polgári forradalmat megelőző esztendőkben a földesúr—jobbágy ellentét, a földért, a feudális szolgáltatások megszüntetéséért folytatott küzdelem egyre fokozottabb mértékben érvényesült. A megművelt földterület — 833 055 hold (1200 négyszögöl egy hold) — művelési ágak szerinti megoszlása: szántóföld 425 238, rét 83 446, legelő 128 556, erdő 155 252, szőlő 35 435, kert 5128 hold. A terület mintegy 9—10%-át a jobbágyok művelték, közel 90° 0-át pedig az uradalmak. Az allodiális földek jelentős része az arisztokrata családok tulajdonában volt. A Zichy, Batthyány, Eszterházy, Lamberg, Luzsénszky, Cziráky, Károlyi és Ürményi családok kiterjedt domíniumokkal rendelkeztek. A megye egyik legjelentősebb uradalmát, az előszállási uradalmat a zirci apátság kormányozta. József nádor alcsúti uradalma szervezettségével emelkedett ki a megyei domíniumok sorából. Az istállózó állattenyésztés, a takarmánynövények meghonosítása, a trágyázás, a szántás minőségének javítása fejlett mezőgazdasági kultúra kialakulását tette lehetővé.

1 Az előszállási uradalom a XIX. század második évtizedében virágzó juhtenyésztés alapjait teremtette meg, s jövedelmeinek legnagyobb részét az állattenyésztésből nyerte. 1810 után a juhtenyésztés lett az állattartás legfejlettebb ága. 1814-ben 18 532 birkát tartottak a 31 000 holdas gazdaságban, s ugyanezen évben több mint 13 000-et nyírtak meg a majorokban.