Fejér Megyei Történeti Évkönyv 12. (Székesfehérvár, 1978)
Tanulmányok - Erdős Ferenc: A polgári forradalom és szabadságharc története Fejér megyében 1848 – 1849
támadták a megyei adminisztráció vezetőit is, akik „három . . . egymással ellenkező katona állítási rendeletet" juttattak el Perkátára. 1(18 Jellasics betörésének hírére Fejér megye vezetői is meggyorsították az önkéntesek szervezését, az újoncozást és meghirdették az általános népfelkelést. A megyebizottmány szeptember 14-i ülésén felolvasták Csányi drámai hangú levelét. „A megkezdett harcnak kimenetele bizonytalan s megtörténhetik, hogy a sors próbára teszi a magyar nép erejét" — szólt a megyéhez intézett rendeletében a kormánybiztos. Elrendelte az önkéntes nemzetőrök hadba vonulását és a népfelkelés megszervezését. Id. Pázmándy Dénes főispán is levélben szólította föl a haza védelmére a törvényhatóságot. Támadta a császári udvart, ugyanakkor szólt a bécsi diákok és polgárok magyarok iránti szimpátiájáról. Az általános népfelkelés megszervezését nem tartotta célszerűnek, viszont a sorkatonaság és a nemzetőr sereg szervezésének megfeszített erővel való folytatására hívta fel a megyét. A függetlenség és a dinasztia érdekeinek összeegyeztetésén munkálkodók táborához tartozó főispán — Jellasics támadásának hatására — erélyes intézkedéseket sürgetett. Hatásos fordulattal fejezte be felhívását: „. . . a gyáva néppel nem alkusznak, annak parancsolnak!" 109 A megyebizottmány nem Csányi, hanem Pázmándy utasítását tette magáévá: az általános népfelkelés meghirdetése helyett az önkéntesek fölszerelésének meggyorsítását határozták el. Célszerűbbnek tartották a nemzetőrök felfegyverzését, mint a nép mozgósítását. A megyeszékhelyre bevonult önkéntesek száma alig haladta meg a 300 főt, s ez a csekély létszámú, még fel sem fegyverzett „haderő" nem bizonyult elegendőnek. A helységek elöljáróira várt az a feladat, hogy önkénteseiket Székesfehérvárra rendeljék, s fegyverrel lássák el őket. Nyíltan beismerték, hogy az önkéntesekre Ügyelő Bizottmány fegyvervásárlási akciói kudarcba fulladtak. Statáriális eljárással fenyegették meg azokat az önkénteseket, akik az elöljáróknak nem engedelmeskednek, s 24 órán belül nem jelentkeznek a városi laktanyában. A lelkesedés hevében elhamarkodott intézkedést is foganatosítottak: 2000 nemzetőr összevonását és újabb 20 000 Ft rendkívüli adó kivetését határozták el. A megyei viszonyok ismeretében irreálisnak bizonyult az is, hogy a nemzetőrök kiállítását, a 20 000 Ft beszedését két hét alatt akarták teljesíteni. 1 '" Batthyány szeptember 13-án az előnyomuló Jellasics ellen népfelkelést hirdetett. Rendkívüli ülésre gyűltek össze a bizottmány tagjai, és megtárgyalták az általános népfelkelés „célszerű rendszabályait". A bizottság, melyet az alispán vezetett, a délutáni órákban elkészítette javaslatát. Alapvetően módosították az elmúlt napi ülés elhamarkodott végzéseit: 1000 nemzetőr felfegyverzését és táborba rendelését határozták el. A reális célokat megfogalmazó ülésen a népfelkelés megszervezéséről is döntöttek. Gondosan ügyeltek arra, hogy az őszi betakarítási munkák elvégzésében fennakadás ne következzen be. A mobilizált felkelőket utasították, hogy kaszával lássák el magukat. Az otthon maradók a mezőgazdasági munkákat végezték el, biztosították a rendet, s csak akkor voltak kötelesek fegyvert ragadni, ha az ellenség vidéküket közvetlenül veszélyeztette. Futárokat rendeltek Csányihoz, tehát a kormánybiztos és a megye állandó kapcsolatát is megteremtették. 1 ' 1 Szeptember 15-én a város közgyűlése is az általános népfelkelés megszervezéséről tanácskozott. Ama meggyőződésüknek adtak hangot, hogy a
