Fejér Megyei Történeti Évkönyv 12. (Székesfehérvár, 1978)

Tanulmányok - Erdős Ferenc: A polgári forradalom és szabadságharc története Fejér megyében 1848 – 1849

városon át a Dráva-vidékre vonuló honvédegységek a horvátok betörését meg fogják hiúsítani. Megfeszített munkával folyt a töltények készítése. Közel 10 000-et ládákba raktak, így segítették a hazáért harcolók fölszerelését. A közgyűlés 600 nemzetőr sürgős felszerelésére adott utasítást. Zuber Antal őrnagy vezette a toborzást. Felhatalmazták a sorshúzás elrendelésére is. A kevésbé népszerű eljárást abban az esetben alkalmazhatta, ha 600 nemzetőr nem jelentkezik önkéntes szolgálatra. A nemzetőr őrnagy a toborzás mellett felügyelt a tisztválasztásra, irányította a nem csekély problémát jelentő felszerelés munkálatait. Kőnig József főbíró szükségesnek tartotta a polgárok felvilágosítását a hazát, a kivívott szabadságot veszélyeztető állapotokról, az ellenállás kötelességéről s az önvédelmi háború törvényességéről. A közgyűlés támogatta a főbíró javaslatát, mert — az értesülések szerint — olyan vélemények is hallhatók, melyek ,,a békének törvénytelen háborítását bujtogatásképpen egyenesen a minisztériumra fogják". Molnár János belvárosi segédlelkész vállalkozott arra, hogy a szószékről is meghirdeti a népfelkelést, a tanácsnokok pedig a kerületek lakóit világosították fel, magyarázták meg a felkelés célját. A már korábban összeírt fegyverforgató férfiakat mozgósították, fegyvereik „kiigazítására" utasították őket. Tépés készítésére az asszonyokat is csatasorba állították. Jellasics fegyveres támadásának visszaverése, 600 nemzetőr mobilizálása, a gerillaháború megszervezése, a katonai egységek rendszeres átvonulása, élelmezésük és elszállásolásuk biztosítása rendkívüli és gyors intézkedéseket követelt. A közigazgatás testületei — a tanács és a közgyűlés — e feladatokat maradéktalanul ellátni nem tudták. Hadhalmy Pál vezetésével megalakították a város állandó bizottmányát. A tisztikar tagjai közül helyet kaptak a bizottmányban König József főbíró, Ferenczy János helyettes városkapitány, Eischl Ede főjegyző és 10 képviselő. A rendkívüli helyzetre való hivatkozással felfüggesztették az igazságszolgáltatást, ugyanakkor statáriumot léptettek életbe mindazok ellen, akik az ellenséggel együttműködtek, szállítási parancsaikat teljesítették.

1

'

2 Márkus hadnagy Batthyánytól kapott megbízást, s megkezdte a honvédek toborzását. Niczky tanácsnok vezetésével 24 lovas nemzetőr önkéntes szolgálatra jelentkezett. A fegyverek összeírása során elterjedt az a vélemény, hogy Zichy Ödön palotájában fegyverek találhatók. Tovább fokozta a gyanakvást, hogy a város küldötteit a család levéltárába nem engedték be. Ferenczy városkapitány ismételt felszólítására a küldöttek átvizsgálták az iratokat őrző helyiségeket, de fegyvereket nem találtak

1

'

3 Az aulikus politikus ugyan még nem tartózkodott Székesfehérváron, de háza nem kerülte el a polgárok figyelmét. A megye a Csányi kormánybiztoshoz rendelt futárok — Zuber József és Kossá Dániel — tudósításából értesült a hadműveletekről, de Csányi is rendszeresen értesítette a törvényhatóságokat. A haderő szervezése terén eredményesebb tevékenységet sürgetett. Fejér megye még nem küldte harcba önkénteseit. Szeptember 17-én a kormánybiztos azt kérte, hogy fegyvereseit azonnal rendelje Veszprémbe, s a megyén átvonuló alakulatokat is odairányítsák. Zuber és Kossá tudósításából értesült a megyebizottmány Teleki Ádám magatartásáról. A tábornok árulásáról szóló hírek annyiban bizonyultak valósnak, hogy megtagadta az ütközet felvételét. A futárok beszámoltak a legénység harci szelleméről is. A Sándor- és