Fejér Megyei Történeti Évkönyv 12. (Székesfehérvár, 1978)

Tanulmányok - Erdős Ferenc: A polgári forradalom és szabadságharc története Fejér megyében 1848 – 1849

— önálló törvényhatóság lévén — 21 polgár képviselte. Az említettek mel­lett 1 uradalmi számvevő, 1 tanító és 2 haszonbérlő lett a bizottmány tagja. Fejér megye állandó bizottmányában is a reformkori küzdelmek során megacélosodott, a nemzet függetlenségéért és a polgári átalakulásért — ha ellentmondásoktól nem is mentesen — harcoló liberális kis- és középbirtokosok töltötték be a vezető szerepet. Nem így a megyei tiszti­karban, ahol az 1846. évi tisztújítás során megválasztottak helyükön ma­radtak, továbbra is vezető szerepet töltöttek be a közigazgatás és az igaz­ságszolgáltatás irányításában. A központi tisztikar tagjai, a szolgabírók, még ha nem is voltak az állandó bizottmány tagjai, annak ülésein — betöltött hivataluknál fogva — kötelesek voltak jelen lenni, a tanácskozásban, a határozathozatalban részt venni. Jogilag ugyan a főispán elnökölt a bizottmány ülésein, de az elnöki feladatkör és a tanácskozások előkészítésének munkája, az ülések tárgy­sorozatának megállapítása a megyei gyakorlatban, az első alispánra hárult. S Zichy adminisztrátorsága idején az első alispáni székbe került Zlinszky­ről nem mondhatjuk el, hogy rokonszenvezett a liberális eszmékkel. Egye­lőre csupán hivatali kötelességét látta el — s ugyanez elmondható a má­sodalispánról és a járási szolgabírák jelentős részéről is — anélkül, hogy a polgári átalakulás és a szabadságküzdelem politikai magatartásának felül­vizsgálatára késztette volna. Az állandó bizottmány megalakításán kívül még egy fontos kérdésben döntött a közgyűlés: az országgyűlési választá­sok lebonyolítására megalakította az 50 tagból álló központi választmányt, melynek elnökévé a másodispánt, Cserna Károlyt választották meg. 10 '' Fejér megye május l-re egybehívott közgyűlése feladatait közel más­félnapos tanácskozás után befejezte, s május 2-án már a főispán arról szólt, hogy a bizottmány megkezdte tevékenységét. Bejelentette: az alkot­mányos testület ülései nyilvánosak, a tagokon kívül hallgatóként bárki jelen lehet. Ezzel hatályon kívül helyezte az április 4-i közgyűlés azon határozatát, amely az értelmi képességeiben nem korlátozott lakosoknak tanácskozási és szavazati jogot biztosított. „így Fejér megyének századokon által használt köztanácskozási modorba tartott utolsó gyűlése jobb jövendő reményében bevégeztetett." m Az állandó bizottmány havonta ülésezett, végrehajtotta a minisztérium rendeleteit, meghallgatta a tisztségviselők jelentéseit. A rendkívüli üléseket a főispán tudtával és engedélyével az alispán hívhatta egybe, a sürgős intézkedést igénylő ügyeket ,,a helyben levő" bizottmányi tagokkal tár­gyaltatta. Ezen ülések végzéseit, határozatait a bizottmány „rendes" köz­gyűlése hagyta jóvá, megerősítette vagy módosította. A testületben élénk vitát váltott ki az üléseken megjelenő hallgatóság jogi státusának tisztá­zása. Elhangzottak olyan vélemények is, hogy a hallgatóságot ki kell zárni az ülésekről. Az antidemokratikus javaslat határozatban kérte megerősí­teni, hogy a bizottmány ülésein „csupán és egyedül" a kijelölt bizottmányi tagok vehetnek részt. A javaslat egyértelműen az üléseken megjelenő kis­nemesség és parasztság ellen irányult, akik a május 1-i közgyűlésen oly jelentős és pozitív szerepet játszottak. Az ő állásfoglalásuk biztosította Madarász József tervezeteinek elfogadását. A javaslat tárgyalása során tehát ismét kiéleződtek az ellentétek, s a törvényhatóság vezetését ellátó testület határozata az ülések zavartalan lebonyolítása érdekében leszögezte, hogy „senkinek a bizottmányi tagokon kívül sem szava, sem szavazata

Next

/
Oldalképek
Tartalom