Fejér Megyei Történeti Évkönyv 12. (Székesfehérvár, 1978)

Tanulmányok - Erdős Ferenc: A polgári forradalom és szabadságharc története Fejér megyében 1848 – 1849

Május első napjaiban még Adonyban tevékenykedett a kerületi csendválasztmány, amikor a perkátaiak megmozdulásáról kaptak tudósítást. Perkáta lakosai a földesúr, gr. Győry László kastélya előtt gyülekeztek; az uradalmi levéltárból úrbéri irataikat, az úrbéri tabellákat tartalmazó „veres táblás könyvet" követelték. Kocsmákat nyitottak a községben, a tilalom ellenére szabadon mérték ki boraikat.™ A helységbe siető csendválasztmány tagjaival együtt katonaság is érkezett Perkátára. Gyors megjelenésük csírájában elfojtotta a mozgalmat. Távozásukat követően azonban ismételten hangot adtak elégedetlenségüknek. A jobbágyfelszabadítás során kisemmizett zsellérek mozdultak meg: egy részük a majorsági birtok felosztását, más részük, a hazátlan zsellérek házhelyek kiosztását követelték. Panaszt emeltek azért is, mert az úrbéri reguláció előtt Y

4 telek külső állományt bírtak, tehát úrbéres jobbágyok voltak, de a negyedtelekből összevonás során féltelkek lettek kialakítva, s az így létrejött telki állományt a tehetősebbek — akik a földet meg tudták művelni — kapták meg." A zsellérek követelése nem teljesült, sőt a káposzta- és kenderföldek után járó szolgálatokat is kénytelenek voltak továbbra is teljesíteni. Ez esetben ugyanis, a nemzetőr sereg összeírásakor, Meszlényi Károly kijelentette, hogy a kérdéses földek után szolgálattal nem tartoznak, az eddigi követeléseket zsarolásnak minősítette. A táblabírótól kapott helytelen magyarázatnak az lett a következménye, hogy a perkátaiak a községi bírót megtámadták. Meszlényi „felvilágosítása" nélkülözött minden törvényes alapot, mert a káposzta- és kenderföldek szerződéses földek lévén, a szolgáltatásokat pedig évenként megkötött szerződés biztosította.

78 A zsellérek mozgalmának, elégedetlenségének fő indítéka — mint Perkáta, Csabdi, Vasztélypuszta, Mór esetében láttuk — az úrbéres helyzet, s vele együtt a földtulajdon elnyerése volt. Földosztó mozgalmaikat elfojtották, petícióikat elutasították. A csákvári zsellérek nyolcadtelket követeltek a szántóföldekből és rétekből. A szőlődézsma beszolgáltatása körül támadt vitáknak a megye azzal vetett véget, hogy a törvény szerinti kötelezettségek teljesítésére szólította fel a csákváriakat.'

0 A csóri szőlősgazdák a szőlődézsma kérdésében igen határozottan foglaltak állást. Hegygyűlésükön kijelentették: „. . . dézsmát csak vérrel adunk". Ugyanakkor az uradalom számtartóját hegybírói tisztségéből elmozdították, és szabad választási jogukra hivatkozva a szőlősgazdák közül választották meg elöljárójukat. A jenői szőlőhegyen élők lakásaik után a földesúrnak fizetett pénz- és robottartozásaik azonnali megszüntetéséért szálltak síkra.

80 Polgárdiban a házas zsellérek — a perkátaiakhoz hasonlóon — a földesúr visszaéléseinek korrekcióját szorgalmazták. Földjeiket — melyeknek megműveléséhez igásállatuk nem volt — az úriszék ítélete alapján elvették, s azoknak adták, akik az elhagyott földeket meg tudták művelni. Gr. Batthyány István azzal ismerte el a zsellérek törekvéseinek jogosságát, hogy a maradványföldekből kívánt telket kialakítani. A határban levő maradványföldek területe csupán 112 hold volt s köztudomásúan igen rossz minőségű.

81 Cecén is megmozdultak a házas zsellérek, mert házhelyeik után évente 40 nap robotoltak. Deákhoz írt panaszlevelükben arról is szóltak, hogy „tökéletes úrbéri állapotunk volt", s szabad legelővel is rendelkeztek. Egybehangzóan felszabadítottnak vélték magukat, a robot azonnali megszünte-