Fejér Megyei Történeti Évkönyv 12. (Székesfehérvár, 1978)

Életrajzok - Hetényi István: Berecz Bertalan

ban jöjjenek le Sztálinvárosba, mert ezeket a feladatokat a helyszínen lehet csak jól megoldani. A bölcsődei, óvodai és általános iskolai hálózat alapjainak lerakása is Berecz Bertalan munkásságához kapcsolódik. Kezdetben ezek a gyermekintézmények barakkokban, részben lakóépületekben létesültek. Már állt a Bartók Béla Művelődési Ház, mellette az eredetileg Mérnökök és Technikusok Házának létesült emeletes épület (a későbbi tanácsház). A vele szemben elsőként megépült Krupszkaja óvodát a tanácselnök adta át rendeltetésének, illetve Oncsák Ferencné vezető óvónőnek. Ebben az időszakban létesült bölcsőde, gyermekotthon az építőmunkások gyermekei részére Rácalmáson, az egyik állami tulajdonba vett kastély épületében. Sokat foglalkozott a tanácselnök egészségügyi kérdésekkel is. Figyelemmel kísérte a Szűrőállomás munkáját, a betegek ellátását a Május 1. utcában működő fektetőben éppúgy, mint a Kórház (később Kossuth Lajos) utca elején, a C/7., C/8., C/9. sz. lakóépületekben létesített ideiglenes Városi Közkórházban. Itt kell megemlíteni, hogy az Országos Mentőszolgálat 1951 végén mentőállomást létesített a városban. Berecz Bertalan figyelme kiterjedt a kulturális életre is. E téren jelentős eredményként számolt be a 6 ezer kötetes Városi József Attila könyvtár megnyitásáról. Igaz, barakképületben volt, a Szórád Márton úton — a jelenlegi piac területén —, de már az építőmunkások rendelkezésére állt. A könyvtár vezetőjét, Répássy Károlyt, a tanácselnök nem tartotta alkalmasnak a nagy építkezésekkel járó speciális könyvtári feladatok ellátására. Ezért kérte 1952. március 25-én levélben, hogy a Népművelési Minisztérium Könyvtári Főosztálya a könyvtár belső restanciájának felszámolására küldjön ki egy brigádot Sztálinvárosba. Egyidejűleg kért egy agilis, megfelelő szaktudással rendelkező könyvtárost is a városi József Attila könyvtár vezetőjének beállítani. Pár hónap múlva nevezték ki Venesz Bélát, aki évtizedeken át eredményesen tevékenykedett az azóta negyedik helyen működő Városi könyvtárban. Szabadtéri Színpad is létesült és a sokszínű programot lebonyolító Szórakoztató Vállalat vezetőjét, Komlós Irmát nevezték ki a Bartók Béla Művelődési Ház igazgatójává. A tanácselnök érdeklődött az egykori Dunapentele évezredes múltja iránt is. Annál is inkább, mert az alapozási munkák során mind gyakrabban kerültek elő a földből régészeti leletek. 1952. december 23-án Múzeumi Bizottságot szervezett. Egyike volt azoknak, akik a múzeum létesítését kezdeményezték, alapjait lerakták. Külön is említésre méltó, hogy Berecz Bertalan kezdettől fogva menynyire fontosnak tartotta, hogy jó kapcsolatokat építsen ki és tartson fenn az óvárosi lakossággal. Tudatosan törekedett a munkás-paraszt szövetség erősítésére. A termelőszövetkezeti formában, a közös gazdálkodásban látta a parasztság felemelkedésének útját. ,,Az idő megérett! Bátran kell lépni! Kezdjék meg a legjobb dolgozók! Szocialista iparunk mellett felépítjük szoc. mezőgazdaságunkat is." —• olvashatjuk sajátkezű feljegyzéseit. Erőfeszítései hozzájárultak ahhoz, hogy 1952. március 21-én arról számolhatott be. hogy a III. típusú Vörös Csillag Termelőszövetkezet mellett