Fejér Megyei Történeti Évkönyv 12. (Székesfehérvár, 1978)

Tanulmányok - Heiczinger János: Fejezetek a cigánykérdés alakulásáról

résként kell kezelni őket és ahol már összeírták őket, az összeírásban és az úrbéirj táblázatokban is biztosan meglegyen ezen új parasztok neve és összeírásuk első éve. Mindezek tekintetében utasítsa a vármegye a szolgabírákat, hogy igen pontosan készítsék el jelentéseiket megegyezően a leküldött zsinórmértékkel és azokat folyó évi január 1-től fogva félévről félévre elengedhetetlenül, felelősség terhe alatt tegyék meg, amelyeket a vármegye vizsgáljon meg avégből, hogy a zsinórmértékkel megegyezik-e azután küldjék fel a helytartótanácshoz." 152 Colocci i.m. 122. 153 FmL Apf. XLI. No26/1777. 154 FmL Apf. XLI. Nol26'l774. 1D5 FmL Apf. XLII. NQ96 1775. 156 FmL Apf. XLIV. Nol54/l777. 157 FmL Kjk. T.16.P.289. 158 FmL Apf. XLVII. N°46'178(). 159 FmL Apf. XLVII.NO15/1780. J(in FmL Kjk. T.18.P.514. 161 FmL Apf. XLVI. NQ50/1778. 162 FmL Apf. XLVII. No45/1780. 163 FmL Apf. XLIX. NQ271.1782. 164 FmL Kjk. T.18.P.240. 165 FmL Apf. L.N0432/1783. A rendelet így szól: „Mindazokra nézve, melyeket a cigány népség jobb megrendszabályozása és jó útra terelése felől a kegyes királyi rendelkezés óhajára ez!en ország törvényhatóságai előterjesztettek, ő szent királyi felsége ide küldött rendeletével kegyesen jóváhagyni méltóztatott ezen legújabb, számos pontra bontott legkegyelmesebb rendeletét éspedig: 1. Azon javaslatra, mely szerint semmi esetben se engedélyezzék hogy a cigány a maga fajtájabelivel kössön házasságot, egy az hogy ezen eszközök nem annyira a most létező népség, mint a következő nemzedék megjavítását szolgálnák, továbbá az 1775. február 20-i királyi rendelet is csak azon esetben tilalmazza a házasság megkötését, mikor a cigány nem tudja kellőképpen igazolni, hogy valamiféle úrbéri állapotban, szolgálatban vagy mesterségben létezik avagy rendelkezik valami alappal felesége és gyermekei eltartására és azért erre hivatkozik. 2. Abban a vonatkozásban, hogy számukra a lótartást semmi esetben isem engedjék meg, hanem őket szigorúan szorítsák ökörfogatok használatára és szarvasmarha tartására, a kegyes királyi rendelkezések jelesen az 1753. november 8-án, 1769. április 10-én, 1768. június 12-én, 1773. november 23-án és 1773. december 20-án kiadottak értelmében, úgy kell értelmezni, hogy csupán a lókereskedelem tilos a számukra, nem pedig a házi munkálatok vagy gazdasági munkák végzésére szolgáló lovak tartása. 3. Ami azt illeti, számukra a koldulás szigorúan tilos, mivel az 1753. november 8-án kiadott jóságos királyi rendelet szerint az uradalmak tartoznak a cigányok számára területükön állandó tartózkodási helyet kijelölni, ahol az uradalom segítségével megépítenék házukat, művelésre területet kihasítani, azokat, akik valami mesterséget ismernek, annak űzésére nem csak szorítani, hanem némileg segíteni is, azok felől pedig akik nem tartoznak senki védnöksége alá, megparancsolja a rendelet, hogy a vármegye intézkedjék és jegyezze be őket képességeik szerint az egyes falvakba mint iparosokat, ahol azok építsenek maguk számára házat és így a többi lakosokkal egy sorban élve kénytelenek lesznek magukat munka végzésével fenntartani; tehát az egyik helyről a vándorlás a másik helyre egyáltalában nem szabad, evégből nekik nem lehet útlevelet adni. Mindezekből magukból következik, hogy nekik a legteljesebb mértékben tilos koldulni. 4. összefüggésben azon javaslattal, hogy mindkét nembelieket hajtsák földművelésre, az 1773. december 20-i jóságos királyi rendelkezés megparancsolja, hogy azokat, kiknek kedvük van a földművelésre, ott alkalmazzák, akik pedig mesterségbe hajlamosak, azokban szorgoskodjanak választásuk szerint. 5. Hogy gyermekeiket vegyék el tőlük kétéves koruktól fogva és helyezzék el a megye szomszédos helységeiben, minek folytán az így szétszóródott család eltérül a kóborlástól, már többek között 1772. november 23-i jóságos királyi rendelet 6. pontja is előírja, sőt mint megfigyelhető, még ennél többet is. 6. Hogy azokat a cigányokat, akik hegyes vidéken vagy erdőben ütötték fel tanyáikat, az illetékes törvényhatóságok mozdítsák el onnan, és telepítsék a vármegye egy vagy több sima fekvésű vidékére, valamint ügyeljenek arra is, nehogy