Fejér Megyei Történeti Évkönyv 12. (Székesfehérvár, 1978)

Tanulmányok - Heiczinger János: Fejezetek a cigánykérdés alakulásáról

nek. E célból mindenek előtt szükség volt a hazai cigányság oly statisztikájára, mely felölelné a fontosabb körülményeket megvilágosító összes szempontokat, a lehetőségig megbízható, pontos és tüzetes adatokban felölelné az összes hazai cigányoknak úgy számbeli, mint demográfiai állapotát és mindazon viszonyait ... És ki kell terjeszteni az összeírást mindazon elemekre, melyek cigány volta valamiképp megállapítható volt, tehát nem csak azokra, melyek állapota, a külön közigazgatási és rendészeti előírásokat megkívánja, t. i. a kóbor és félkóbor cigányokra, s azon állandóan letelepedettekre, kiknek viszonya és életmódja még mindig szükségessé teszi az állam és társadalom beavatkozását, hanem azon elemekre is, melyek már teljesen beolvadtak a polgáriasult társadalomba, a többi lakosságtól immár nem különböznek sem élet- sem keresetmódra, sem műveltségre, sem szokásokra, legfeljebb némi anthropológiai árnyalatra nézve . . ., mert ha céltudatos intézkedésekkel és tervszerű rendszabályokkal akarnak megindítani, szabályozni, siettetni, szervezni egy társadalmi feladatot, mely etnikus átalakításokkal, úgyszólván faji metamorphosissal jár, akkor ugyancsak tudnunk kell. magától, önként és a természetes fejlődés sodrában hogyan indult meg és folytatódott, hova szakadt e folyamat, mi mozdította fejlődését és mi vetett gátat neki stb . . . vagyis, ha a kóbor cigányokat le akarjuk telepíteni, terhüktől a társadalmat megszabadítani, a kétes egzisztenciájú és gyanús foglalkozású elemeket emberhez méltó élethez és tisztességes biztos keresethez akarjuk juttatni és szoktatni, tudnunk kell azt, hogy amely cigányok már ilyen állapotban vannak, hogyan érték azt el, hogyan tartják magukat benne és milyen arányban és viszonyban állnak a többi fajukbeliekhez és a többi lakossághoz."''

19 Ilyen elgondolások és feltételek mellett tűzte ki a belügyminiszter 18f3. január 31-re az adatfelvételt és annak kivitelezésével az Országos Statisztikai Hivatalt bízta meg. A községi, járási és városi számlálóbiztosok számára űrlapokat készíttetett. Minden egyes cigány személyről külön lapot kellett kitölteni, fehér színűt a férfiakról, kéket a nőkről a következő kérdésekkel: 1. Mi a vezeték- és keresztneve? 2. Hol született, mely országban, megyében, községben? 3. Hány éves? 4. Állandóan letelepedett, huzamosabban egy helyben tartózkodó, vagy vándorcigány-e? 5. Mióta tartózkodik a községben? Hány év, hónap vagy nap óta? 6. Házban, putriban, kunyhóban, földalatti üregben vagy sátor alatt lakik-e? 7. Mi a hitfelekezete? 8 a. Mi az anyanyelve? 8b. Anyanyelvén kívül mely nyelveket beszél még? 9. Mi a családi állapota (nőtlen, hajadon, törvényes vagy törvénytelen házasságban élő, özvegy, törvényesen vagy törvénytelenül elvált)? 10. Mi a rendes foglalkozása? 11. Mivel foglalkozik mellékesen? 12. Ha nincs foglalkozása, mivel tartja fenn magát? 13. Tud a) írni? b) olvasni? A számlálólap kitöltésére kötelezett hivatal még „Általános kimutatást" is tartozott készíteni: 1. az állandóan letelepedett cigányokról, 2. a községekben huzamosabban tartózkodó cigányokról, 3. a községben talált vándorcigányokról.