Fejér Megyei Történeti Évkönyv 12. (Székesfehérvár, 1978)

Tanulmányok - Heiczinger János: Fejezetek a cigánykérdés alakulásáról

Az állandó letelepedettekről készült kimutatás kérdései: 1. A cigányok a községnek külön részében laknak-e vagy a többi lakossággal vegyesen ? 2. Hány cigányház, putri, kunyhó vagy föld alatti odú van a községben? 3. Hány cigány haszonbérel kert- vagy földbirtokot és milyen terjedelműt? 4. A letelepedett cigányok gyermekei járnak-e iskolába és milyen eredménnyel? 5. Egyéb megjegyzések az állandóan letelepedett cigányok életmódjáról, foglalkozásáról, magaviseletéről stb. A községben huzamosabban tartózkodó, de állandóan le nem telepedett cigányokról szóló általános kimutatás kérdései ezek voltak: 1. Mi okból tartózkodnak a községben vagy annak határában? 2. A községben való tartózkodásuk körülbelül mennyi időre terjed? 3. Egyéb megjegyzések életmódjukról, foglalkozásukról, magaviseletükről stb. Végül a községben talált vándorcigányok általános kimutatása azt kédezte, hogy 1. Hány karaván tartózkodott a községben a számlálás idején és egy-egy karaván hány főből állott? 2. A községben évenként körülbelül hány cigánykaraván fordul meg? 3. A községben a számlálás idején tartózkodott cigánykaravánnak a) hány sátruk volt? b) hány kocsijuk volt? c) hány kétkerekű kordéjük volt? d) hány lovuk volt? e) hány szamaruk vagy öszvérük volt? 4. Egyéb megjegyzések életmódjukról, foglalkozásukról, magaviseletükről? A falusi jegyző által kitöltött egyéni lapok és kimutatások a járási főszolgabírói hivatalba kerültek, ahol azokról egy járási áttekintés készült a következő rovatokkal: 1. Folyószám. 2. A község neve. 3. Az általános kimutatások száma. 4. A betöltött a) fehér b) kék c) összes számlálólapok száma. Bár az egyes űrlapok kérdései világosan voltak megfogalmazva, mégis mindegyik hátán részletes utasítás volt azok kitöltésére. A kitöltött lapok az Országos Statisztikai Hivatalhoz kerültek feldolgozásra. Az eredmények értékelését és tudományos feldolgozását a Belügyminisztérium dr. Hermann Antal egyetemi tanárra bízta. Mikorra ez megtörtént, a Wekerle-kormány már nem volt hivatalában. Ezért a cigányszámlálás eredményei egy hamvába holt kísérlet eredményeiként a Magyar Statisztikai Közlemények Űj folyam IX. köteteként kerültek a nyilvánosságra. Az ott közöltek szerint a Magyarországon tartózkodó cigányok száma 274 940 volt. Közülük csupán 8938 a vándor, míg a huzamosabban egy helyben tartózkodotak száma 20 406 volt. Ezen két utóbbi csoportbeliek számát pontosnak vehetjük, mivel itt nem merülhettek fel olyan meggondolások, mint az állandóan letelepedettek hovatartozása körül. Hogy csak közeli példát említsek, dr. Herrmann említett munkájában megrója Fejér vármegye székhelyét, így írván róla: Székesfehérvár éppen csak Lakatos Györgyöt, József főherceg alcsúti telepének vajdáját és feleségét nem ignorálja, mint telepedetteket. Pedig köztudomású, hogy a városban nagyobb számú, kétségtelenül cigány származású, általában ilyennek ismert és magát is ilyennek valló cigányul tudó polgár van; többnyire zenészek, részben nevezetes cigány bandák tagjai, kik nem csak helyben, hanem külföldön is emelik a cigányzene hírét. Sajnálkozhatunk az akció elmaradása miatt, mert a 9000 főnyi vándorcigány megtelepítése a fennállásának