Fejér Megyei Történeti Évkönyv 12. (Székesfehérvár, 1978)

Tanulmányok - Heiczinger János: Fejezetek a cigánykérdés alakulásáról

1441-ben egy „tatár gróf" látogatta meg kíséretével Hamburgot KisEgyiptomból, 1444-ben pedig a türingiai Mühlhausenben jelenik meg Pál kis-egyiptomi herceg csapatával, felszerelve a pápától, hercegektől, grófoktól és különböző hatalmasságoktól kiállított ajánlólevelekkel/'

0 Az évek múlásával lassan eltűnnek német területen a friss nyomok. Lehet, hogy azért, mivel a cigányok kisebb csapatokra bomlottak, melyek már nem keltettek feltűnést, de különben is megszokottá váltak már. Ha a kor szokása szerint számukat fel is nagyították, megjelenésük nem kitalált történet. Ezt igazolja Martin Crusiusnak Schwabische Annalen című könyve, mely felsorolja a Német Birodalomban a cigányok egykori vezetőinek általa megtalált síremlékeit. Ilyen például az alsó-szászországi Steinbach bei Fürstenauban az 1445. Szent Sebestyén napján elhalálozott Panuel méltóságos kis-egyiptomi hercegé, Bautzenben az 1453-ban meghalt Péter grófé, a würtenbergi Pfertzheimban 1498-ban eltemetett János kis-egyiptomi grófé, a Brötzingenben 1562-ben meghalt Antal bárói címerekkel díszített síremléke. Miként már említettem, a XV. század húszas éveinek elején francia nyelvterületen a cigányok leginkább csak a Zsigmond császár jogara alá tartozó városokba mertek ellátogatni. V. Márton pápa levelének birtokában megnyílt az út a többi katolikus királyság felé is. Ennek a sokat vitatott levélnek egy a XV. század első felében készült francia nyelvű másolata Lotharingiában került elő: „Megkerestetnek az összes egyházi és polgári hatóságok, hogy András kis-egyiptomi herceget és csapatát lovaikkal és javaikkal egyetemben bármilyen járandóság, hídvám fizetése nélkül engedjék szabadon közlekedni. A bűnbocsánat különös kegyelmében részesülnek azok (elengedve a halfogás felét), akik ezen zarándokokat segítik." Bár ezen írást keltezés és a bűnbocsánat különös formája a vizsgálók előtt gyanússá tették, úgy látszik, hogy a francia egyházi személyek és a városi hatóságok vezetői annak idején elfogadták. Egy francia polgár naplója címen ismeretes az a krónika, melyet feltételezések szerint az angolok által megszállt Párizsban a Notre Dameszékesegyház valamelyik kanonokja írt.

51 Szeptember 26-án egy negyven főnyi cigánycsapat jelent meg Amiens városánál. Főnökük, Tamás kis-egyiptomi herceg a Párizsban hallottaktól eltérő mesét mondott. Ebben honfitársai szebb szerepet kaptak: távoli, nagy hazájukból azért zavarták el őket, mert nem akarták elhagyni keresztény hitüket. Előmutatták a pápa levelét, mire kaptak nyolc párizsi livre pénzt és engedélyt, hogy három napig a városban tartózkodhatnak. Ezért még később is felkeresték Amienst. Rodez városában 1426. január 27-én „egy hercegnek, aki azt mondotta, hogy Egyiptomból van" kenyeret és bort adtak. Svájcban, a Neuchátel tó déli csücskénél levő Yverdon városától egy cigánycsapat 73 font húst kapott. 1429 áprilisában Douai városa tanácsánál Mihály herceg jelentkezett a pápa, a francia király és a burgundi herceg ajánló soraival. 1430 és 1450 között Metz, Nevers, Arles városokban és a többi provence-i helységekben, továbbá Beaune környékén, valamint Troyes, Romans, Grenoble és Orleans városaiban is felbukkantak. Colmarban a polgármester „a kis-egyiptomi grófnak" egy ajánlólevelet is adott arról, hogy 11 Fejér megyei történeti évkönyv 12. 161