Fejér Megyei Történeti Évkönyv 12. (Székesfehérvár, 1978)

Tanulmányok - Heiczinger János: Fejezetek a cigánykérdés alakulásáról

,,ő, valamint a kíséretében volt férfiak, nők, gyermekek keresztényi módra, tisztességesen és igen okosan viselkedtek."

42 A Pireneusi-félsziget területéről, Aragóniából származik a legkorábbi adat felőlük. V. Alfonz király 1425 januárjában három havi tartózkodást engedélyezett ,,Juan d'Egypte minor"-nak. Ugyanazon év májusában pedig menlevelet állíttatott ki Tamás kis-egyiptomi grófnak, melyet az arra használt fel, hogy mikor 1465. május 23-án a compostellai Szent Jakabhoz zarándokolt, Jacca vámján fizetés nélkül mehessen keresztül. Barcelonában 1447. június 11-én jelent meg egy herceg és egy gróf vezette csapat. 1460-ban pedig Castellen del Planoban egy erős csapat jelentkezett Már ton kis-egyiptomi gróf vezetésével. Őket a város még 1471-ben és 1472ben is viszontlátta. Andalúziában 1762 novemberében jelent meg Tamás és Márton kis-egyiptomi gróf., kísérettel. Előkelő fogadásban részesültek. Maga Miguel Lucas de Iranzo, Kasztília egykori főlovászmestere és kancellárja látta őket asztalánál vendégül. A csapat pedig bort, kenyeret, húst, baromfit és gyümölcsöt, lovaik számára árpát és szalmát kapott. Ezenfelül felruházták őket fehérneművel és felsőruhákkal. Űtravalóul pénzt is kaptak, és vendéglátójuk fél lieura elkísérte őket. 1470-ben egy másik andalúziai városban, Andujarban előbb Jakab kis-egyiptomi grófot és feleségét Lujzát, majd két héttel később Pál kis-egyiptomi herceget látták hasonló ünnepélyességgel vendégül. Portugáliáról nincsenek ilyen részletes adatok. De egy 1525-ben és egy 1526-ban megjelent regényből megtudjuk, hogy már ott is gondot okoztak a hatóságoknak. A csatorna csak késleltethette, de meg nem akadályozta behatolásukat a brit szigetekre. A London melletti Lambethben 1514-ben lefolyt bírói kihallgatáson vallomás hangzott el egy csodálatos egyiptomiról, aki csodálatos dolgokat tud kiolvasni a neki megmutatott tenyérből. Más helyen arról esett szó, hogy egy álarcos menetben a cigányok utánozták az udvarhölgyeket. Suffolk grófja pedig Tendering-Haliban fogadást rendezett számukra. Angliából átjutottak Skótországba és Írországba is. Dániába valószínűleg a német Hanza-városokat meglátogató csapató

1

' töredékei jutottak, de nem szólnak róluk feljegyzések. Ezért ottlétüket 1505-től számíthatjuk, mikor egy skót hajón odaérkezett Cagino Antal kis-egyiptomi gróf, IV. Jakab skót királynak János dán királyhoz intézett levelével. Bizonyára róla szól Olaus Petri megemlékezése is a Svenska Grönika-han, mikor azt írja, hogy 1542. szeptember 29-én Stockholmba érkezett Antonius kis-egyiptomi gróf feleségével és szép számú kíséretével. Azt is megjegyzi, hogy ez volt a cigányok első jelentkezése Svédországban. Mint még később szó lesz róla, Norvégiába 1544-ben kerültek Angliából, akaratuk ellenére. Ezekben az orzságokban — mint általában Európa északi felében — tatároknak nevezték őket.

4

' A fentebb leírtakból kitűnik, hogy a Balkán félszigetről a török megszállás elől a XIV. század első harmadában útnak indult cigány törzsek körülbelül egy emberöltő alatt eljutottak Európának az óceán mosta partjaiig. Kitűnő ötletnek bizonyult, hogy vezetőik hercegi, grófi, lovagi címeket vettek fel és köntösöket öltöttek magukra, míg a népet a zarándokok vezeklő rongyaiba ölöztették. Ez jónak bizonyult arra, hogy akadály-