Fejér Megyei Történeti Évkönyv 12. (Székesfehérvár, 1978)

Tanulmányok - Erdős Ferenc: A polgári forradalom és szabadságharc története Fejér megyében 1848 – 1849

jainak feladatait abban jelölte meg, hogy tevékenységüket a császár iránti feltétlen hűség jellemezze. Kötelességük volt „a jelen zivatar körülményei közt habozás vagy félszegség nélkül a belbéke s közrend"

3

™ céljait szolgálni. Kinevezésükkel egyidőben a forradalom híveinek bizonyult tisztségviselőket hivatalaikból elmozdította, és mint az előzőkben láttuk, letartóztatta. Törvényen kívül helyezte a megyebizottmányt és a megyei tisztikart is. Csupán a hadsereg szükségleteinek biztosítására nevezte ki a megye központi biztosává Nagy Zsigmondot.™ A városi tanács tagjai augusztus 2-án délelőtt 10 órakor a tanácsteremben gyülekeztek, ahol Gaál Ede és Falkenhayn jelenlétében Baur György polgármester, Lintzer Vilmos főbíró, Füster János főjegyző, Malesevits János főügyész, Ferenczy János városkapitány, Kapy József, Orsonits György, Fanta Károly, Akter Mihály, Guittmann József és Gózon Ferenc tanácsnokok le is tették hivatali esküjüket. Ezt követően a császári biztos átadta a polgármesternek a város pecsétjét, s meghagyta a lefoglalt pénztárak felülvizsgálatát és átvételét. A katonai parancsnok „köszöntő" szavaival — Gaálhoz hasonlóan — az uralkodó iránti engedelmességet, a nyugalom, a vagyon- és személybiztonság helyreállításának parancsoló szükségességét hangsúlyozta/

1

'

0 A megye ellenforradalmi katonai és politikai vezetőinek törekvései nem hozták meg a várt sikert, elsősorban az általuk alkalmazott terror tette a nép öntudatos többségét ellenállóvá, a szabadságküzdelmét vívó nemzet aktív harcosává. A városi tanács sem bizonyult engedelmes eszköznek, ugyanis az augusztus 2-án kiadott rendelet ellen, amely a katonai élelmiszerraktár feltöltését volt hivatva biztosítani, ha óvatos formában is, de opponáltak. A 200 q széna és 200 pozsonyi mérő zab beszolgáltatását a tanács nem tudta teljesíteni. A nyomasztó pénzhiány a felvásárlás lehetőségét hiúsította meg, a lakosság készleteinek lefoglalása pedig az amúgy is feszült helyzet elmélyülését vonta volna maga után.'"'''

1 Falkenhayn vezérőrnagy a polgárság jelentős részének ellenállása láttán megtorló intézkedéseket léptetett életbe. Elrendelte: —- a kocsmák, vendégfogadók, kávéházak este 10 óra után zárják be kapuikat, — az átutazók útleveleit a helyi katonai parancsnokság felülvizsgálja, s csak az így láttamozott útlevéllel hagyhatják el a várost. — betiltotta a gyűléseket, a kaszinó, olvasó- és egyéb egyletek további tevékenységét felfüggesztette, — ismételten felszólította a lakosságot, fegyvereiket adják le, a fegyverrejtegetők ellen szigorú megtorlást helyezett kilátásba, — „Lázadási küljeleket ún. nemzetőri vagy pártütő tábori egyenruhát vagy a magyar respublika külj eleit: háromszínű, vagy veres szalagokat, veres tollakat kalapokon vagy külsőképp viselni rögtönítélő bíróság elébe vontatás, por és golyó általi halálos büntetés terhe alatt tiltatik."

352 A császári biztos sem maradt el a vezérőrnagy által kiadott terrorintézkedések mögött. Fejér megye lakosságához intézett „utolsó jó akaratú figyelmeztetése" katonai törvényszéki eljárással fenyegette meg mindazokat, akik a megye déli területein segítséget nyújtanak a népfelkelés megszervezésével foglalkozó tisztikarnak és bizottmányi tagoknak. A császári hadsereget megtámadok ellen statáriális eljárást rendelt el, az