Fejér Megyei Történeti Évkönyv 12. (Székesfehérvár, 1978)
Tanulmányok - Erdős Ferenc: A polgári forradalom és szabadságharc története Fejér megyében 1848 – 1849
zottmányban is, és a baloldal egyre határozottabban követelte a népfelkelés megszervezését, a forradalmi erők összefogását. A fegyveres ellenállás szervezését megnehezítették a fellobbanó parasztmozgalmak; a zsellérek és a „tegnapi" jobbágyok ismét a feudális maradványok felszámolását követelték. Mórott és Csákberényben elfoglalták az erdőt. Polgárdiban bort mértek, a mányiak és a zámolyiak is „kárhozatos kihágásokat" követtek el. A nyári betakarítási munkák időszakában aratósztrájkokra került sor. Csurgón, Keresztesen és az előszállási uradalomban az aratók megtagadták a munkát. Szerződésben rögzített bérért és aratórészért nem vállalták a betakarítást. Batthyány statáriumot léptetett életbe; „a megyében mutatkozó communisticus hajlam, és törvényellenes kihágásokat csírájában leendő elfojtása" szükségessé tette a megtorlást. Müller Károly velegi lakost „néplázításért" katonai bíróság elé állította. A halálos ítéletet június 4-én végrehajtották. 321 ' Kmety ezredes hadteste és az elrettentő ítélet „lecsendesítette" a megye parasztságát. A Kmety-hadtest május 27-én érkezett Székesfehérvárra. Felügyelte a siófoki, a veszprémi és a móri utakat. Meggyorsította az újoncozást, katonai őrjáratok biztosították a rendet és nyugalmat. A hadtest feltöltését Kossuth is szorgalmazta. 1550 újoncot állítottak Fejér, Tolna és Baranya községei, városai. Székesfehérvárról 291 honvéd csatlakozott az ezredes alakulataihoz. A 10.. 23., 33.. 45. és a 2. besztercei zászlóalj személyi állományának feltöltésére, az újoncok felszerelésére is a városban került sor. A laktanyában lefoglalt fegyverek közül 350-et bocsátottak a honvéd zászlóaljak rendelkezésére. A mesteremberek csizmával látták el a besorozottakat. 32 ' Az újoncozással egyidőben folyt a nemzetőrség szervezése is, a városban csupán 6 nemzetőr századot állítottak fel. A cári beavatkozásra az ellenforradalom újabb koncentrált támadására a kormány általános népfelkelést hirdetett. A keresztes háború megszervezése igen vontatottan valósult meg; a lelkészek ugyan kihirdették a népfelkelést, de a haza szabadságáért véráldozatra is kész lakosság összefogására már nem került sor. A június 11-i közgyűlés a 18—60. év közötti férfiakat szólította fegyverbe. Székesfehérváron felfegyverezték a nemzetőröket. Fejér megye falvaiban azonban közömbösen fogadták a megyebizottmány felhívását. Az aratással elfoglalt parasztok a gabona betakarításának befejezése előtt nem egyenesítették ki kaszáikat. Madarász László azonnal felismerte e magatartás veszélyes voltát. Azt javasolta, hogy csak a 18 és 30 év közötti férfiakat kötelezzék népfelkelésre, és azonnal kezdjék meg a felkelők összevonását. Csapó Józsefet fővezérré, a kerületek főszolgabíráit alvezérekké nevezték ki. Ugyanakkor a megye első alispánjának személyes küldötte felkereste Görgeyt, aki nem „javasolta" az általános népfelkelést. 328 A tábornok állásfoglalása a Madarász-féle javaslat elfogadásakor még egységes bizottmányban szakadást idézett elő. Felülkerekedtek az opportunista erők, egyre sűrűbben hangzottak el olyan vélemények, hogy a további ellenállás céltalan. Az osztrák erők közeledtének hírére a földművesek körében a korábban közömbös hangulat feloldódott. Mórról olyan hírek érkeztek, hogy a nép „örömmel megy a muszkára, nem fél az ellenség idejövetelitől". 32 " A mezőváros lelkészei kihirdették a népfelkelést, és a szervezésben a református lelkész fia mutatott példát. Székesfehérváron — Madarász felhívására — a nemzetőr századok és a népfelkelők összevonását határozták; el. A közigazgatási feladatok ideiglenes ellátásával
