Fejér Megyei Történeti Évkönyv 12. (Székesfehérvár, 1978)

Tanulmányok - Erdős Ferenc: A polgári forradalom és szabadságharc története Fejér megyében 1848 – 1849

ták. A megszállók által hátrahagyott fegyverek összeírását egy bizottság teljesítette. A laktanya pincéjében — részben megrongált állapotban — fellelték a lakosságtól beszedett fegyvereket is.

318 Április végén értesültek Batthyány kormánybiztossá történt kinevezéséről. A megye és a város teljhatalmú kormánybiztosára sokoldalú feladatok hárultak. Meg kellett tisztítania a közigazgatást és az igazságszolgáltatást a császárhű elemektől; személyesen kellett irányítania az újoncozást, az adók befizetését, a hadsereg ellátását és a feloszlatott nemzetőr alakulatok újjászervezését. A békepárti politikus a rendkívüli viszonyok ellenére nem sietett a megyébe. A bizottmány küldöttével tudatta, csak azt követően érkezik Székesfehérvárra, miután a vidékről is kitakarodtak a császáriak. Magatartása nem nyugtatta meg a kedélyeket. Különösen a megye vezetői ellen fokozódott az ellenszenv. Mind többen követelték Zlinszky és Cserna leváltását, a megyei tisztikar átszervezését. A személyi kérdések elodázása nem segítette elő a közigazgatás megszilárdulását, sőt Batthyány utasítása is hozzájárult a bizonytalan politikai légkör kialakulásához. Gyulai. Gaál és a megszállók menekülése általános lelkesedést eredményezett. Kivonulásuk után alig egy héttel a kormánybiztos pedig arról szólt, hogy az ellenforradalmi erők visszatérése esetén a tisztikar hagyja el a várost, a pénzátrakat szállítsák el az ellenség elől.

319 Hadhalmy és a városi bizottmány tagjai Batthyány aggályai ellenére cselekedtek. Nem vártak a kormánybiztos megérkezéséig, hanem május 1-én egybehívták a közgyűlést, A függetlenségi nyilatkozatot kitörő örömmel fogadták a megjelent polgárok. Zsömböry tanácsnokot azonnal Debrecenbe küldték, hogy Székesfehérvár „hódolatát" és egyetértését tolmácsolja az ország kormányzójának. Az áprilisi törvények értelmében megszervezték a közigazgatást, a választott tisztviselők elfoglalták hivatalaikat. Niczky tanácsnokot a nemzetőrség ideiglenes felügyeletével bízták meg. A közgyűlés hatályon kívül helyezte a császári biztos intézkedéseit. Konszolidálták a közállapotokat, rendet és nyugalmat teremtettek. Batthyányt is megnyugtaták; arról éresítették, hogy sem a város közelében, de még a megyében sincs császári alakulat. Hiába sürgették a kormánybiztost, az csak május 10-én érkezett Székesfehérvárra.

320 Közel 4 hónapos elnyomás után fellélegzett a megye parasztsága is. Az elöljárók megszervezték az őrjáratokat és a nemzetőrök is megkezdték gyakorlataikat. A tömegek hangulatát Mészáros Ferenc megyei lakos így összegezte: ,,A győzelmes magyar tábor . . . újra kivívta Magyarország függetlenségét és a magyar nép szabadságát, minél fogva a 48.-i törvények ismét életbe lépvén, ennek jótékony ereje mellett, ismét azon boldogság tetőpontjára jutottunk, melyen voltunk az előtt."

321 Ercsi térségében honvéd alakulatok jelentek meg, élelmezésükről a helységek gondoskodtak. Vajda Gábor százados a hadsereg támogatása érdekében a tisztviselőktől hathatós intézkedéseket követelt. Köhler százados — akit korábban a bizottmány a katonai kórház parancsnokává nevezett ki — térparancsnoki feladatok ellátására kapott megbízást. A sebesülésükből felépült honvédeket Ercsibe kellett vezényelnie. Ellenőriztette a fehérvári postahivatalt. Vajda százados a császári biztost kiszolgáló személyekhez érkező levelek lefoglalását rendelte el, de lefoglaltatta az osztrákokkal elmenekült személyek javait is. A nemzetőrség és a népfelkelés ügyében is rendelkezett. Május első napjaiban megkezdődött a szabadcsapatok