Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. (Székesfehérvár, 1977)

Források - Pesty Frigyes helységnévtára, Fejér megye. Bevezette, közreadja és jegyzetekkel ellátta Párniczky Józsefné

24. Diósd 1. Diósd községnek fekvése Fejér megyében, bicskei járás, martonvásári főszolgabiróság alatt. 2. Diósd község, népszerűen esmérve Órás név alatt, ezen község a közéletben csupán Órás névvel ismertetik, mint Diósd község pedig csak a hivataloknál és Írásbeli adatoknál ismeretes. 3. A község eleinte tótok által telepíttetett, éspedig egy dióserdő helyre, onnan nyerte is tudomásunk szerint Órás (Orech) nevét. Későbben az uradalom általnyert neve — Diósdra átváltoztatott,

1 és így az későbben letelepedett német ajkú lakosok által, valamint jelenleg is a közéletben csak Órás név alatt ismertetik, írásokban pedig Diósd névvel neveztetik. 4. A község mint puszta, tudomásunk szerint 1806 óta említtetik legkorábban.

2 5. A népesítése nagyobbrészt Németországból/' würtenbergi és nagyhercegségi származásúakból, kik hajdani bevándorlásukkor itt telepedtek le. Közülük Schneider és Réthly-féle családok az elsők voltak, és mai napig is azok által nagyobb részt elterjedett. 6. A 6. pont már a 3. pont által meg van felelve, ti. hogy a diós erdőségről vette eleinte tótul nevét (Orech), Órás elnémesedett kiejtésben, magyarul Diósd. 7. A községben és a hegy területén több vízforrások vannak, melyek igen jó vízzel szolgálnak. A szőlőhegyek általánosan ismert jó bort teremnek, kiváltképp a délnek fekvő Sashegyi része, mely Tétény szomszéd község területével határos. — Déli részén egy igen jó agyagos Tégla hely, melyen az uradalom évenként nagy számra terjedő égett téglát, és cserép-zsindelt a legjobb sikerrel üzletre bocsájt. —A déli határ szélén keresztül vág a vaspálya nyugotnak/' — A több forrásokból táplált tó a birkausztatásra nagy előnyt nyújt. A tó mellett lévő kavicsbányából az országos utak jelentékeny kavicsot nyernek. — Nyugotnak határos a község területe a hajdani Kutyavárral, mely helynek közelebbi jelentékenysége (érdi határhoz tartozó) Érd község által körülírandó lenne. Határainál délnek Érddel, nyugotnak is érdi erdőséggel, északnak pedig törökbálinti határral határos. Kelt Diósdon, 1864, május 9-én. Fusz József not. Braun Sebestyén biró Jegyzetek 1 Kárcly alapján el kell vetnünk Fusz Josef nótárius feltevését a név eredetére vonatkozóan. Nem a XVIII. századi telepesek nevezték el Orás ill. Diósdnak, mert a Gellért-legenda Dyod-nak, Thuróczy krónikája Gyód-nak, a Budai krónika Gyógy-nak mondja. Fejér a Cod. Dipl.-ban 1292—94-ből Gyóg formában őrzi meg. Viszont nem azonos ez a hely a „Dunamelléki Gyód"-dal, ahogy azt Csánki Dezső közli (I. 27.). Ld. Károly IV: 22—27. 2 Kárcly János szerint a XI. század első felében már lakott hely. Temploma is volt Szent Szabina tiszteletére szentelve. A középkorban a fehérvári keresztesek birtoka. 1560-ban a Paksy család kapta birtokul az érdi uradalommal együtt. Ehhez az uradalomhoz tartozik a jelentés időpontjában is. :i Benépesítésére vonatkozóan egyetlen biztos évszámunk van: 1746. '' A Budapestről Nagykanizsára vezető vasútvonalat 1861. ápr. 1-én adták át a forgalomnak. Jelentős lépés volt ez az ország vasúti hálózatának kialakulásában, mert a sűrűn lakott Dunántúlon eddig csupán egyetlen szárnyvonal nyúlt be Bécs felől Győrön és Szőnyön át Székesfehérvárig. Az akkor még magánvállalkozásként létesült Déli Vasút vonala Trieszttel kötötte össze a fővárost, így kijáratot nyitott a tengerre is. Az új vasútvonal jelentőségét a kortársak is érezték, a jelentésekben többször hivatkoznak rá. 25. Doboz 1. Doboz község fekszik az ún. Vaáli-völgyben. és tartozik Fehér megye, buda-pesti kerület, bicskei járáshoz, székhelye sz. kir. város: Székesfehérvár. ?. Doboz község országszerte csupán Doboz név alatt ismertetik. 3. Hogy Doboz községnek más elnevezése valaha lett volna, arra senki nem emlékszik, a régi iratokban sem említtetik.

1