Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. (Székesfehérvár, 1977)

Források - Pesty Frigyes helységnévtára, Fejér megye. Bevezette, közreadja és jegyzetekkel ellátta Párniczky Józsefné

4. A község vénei állítása szerint Doboz még mint puszta, a XVII. században említtetik legkorábban. 5. Magyarország lakosai által népesíttetett. 6. Doboz község köztudomás szerint Dobozy régi nemes családnévről vette néveredetét, s ezen családnak volt emberemlékezetet túlhaladó időtől fogva tulajdon nemesi birtoka.

2 Határa 1200 holdnyi területből állott, jelenleg ennek felerésze vétel útján az alcsuthi uradalomhoz csatoltatott, a másik felét, a határnak 2

'

3 részét pedig szinte vétel útján a szomszéd községbeli ácsai, alcsuthi és tabajdi lakosok bírják. Doboz községben lakik 125 család, ezek közt még jelenleg is 50 Dobozy néven levő család létezik. 7. A község határában előforduló topographiai nevek: Farkaslik (lyuk) egy mély gödör, elnevezésének eredete nem tudatik: Cseresnyés berek, ez helynév elnevezését az ott nagy mennyiségben termett vadcseresnyefáktól vette. Kása főző, hegyoldal, a falu vénei úgy állítják, hogy hajdan, mikor még a birtokosok juhokat tenyésztettek, a juhászok ott deleltették nyájaikat, és ott főzték ebédjüket, mi többnyire kásából szokott állani — onnén vette Kásafőző elnevezését. Keskeny czzói dűlő elnevezése honnén ered, nem tudatik. Erdőn túli dűlő elnevezése ered a község és a dűlő közti, most már kiirtott erdőtől. Dobozon, 1864. május 19-én. Wittmáyer Antal jegyző Csuthiy Gábor bíró Jegyzetek 1 Károly János szerint Doboz ősi neve Felső-Tabajd (IV: XVI.). Hasonlóan ehhez, de puszta templomáról is tud Nagy Lajos: 1465-től említik az oklevelek Felsőtabajd néven. A Dobozi Benedek földjén „a Szentegyháznak még jó darabja fenn volt..." (AR VI—VII: 175.). — A helységnek Doboz névvel jelölése a birtokos Dobozy család nevével függ össze. 2 1539-ben Zápolya János adományozta Dobozy Bertalannak Doboz, más néven Felső-Tabajd községet, minthogy azt már elődei is bírták (Károly IV: 33.). 26. Dunapentele Duna Pentele mezőváros hely leírása: 1. Fekszik a Duna jobb partján,' Székes Fehér megyében, buda-pesti kerületben, csákvári járásban, Adonytól 2, Duna Földvártól 2 l

/

2

> Székesfehérvártól 5 P%, Buda-Pesttől 3

/i mérföldnyire. 2. Jelenleg Duna Pentele név alatt ismeretes hazaszerte. 3. Hajdan Pantaleonnák'

2 hívatott, később Rác-Peníelének, most Duna Pentelének. 4. Az egyetemes magyar Encyclopedia 1860-ban kiadott második kötete „Aka-Amerika" 876. 1. Almás (Rác) leírásában 1330-ról említi. Ugyanis az akkori odavaló nemes Almásy Pál és János közbirtokos testvérek Duna Pentelén is bírtak jószágot, miután az egész Duna Pentele monostora fölött kegyúri jogot ez Almásy nemesek gyakoroltak egy 1330-as okmány szerint.

3 5. Midőn a szerbek hazánkban többízben bevándorlának, nem tudni bizonnyal sem okmány, sem hagyományból, melyik századra esik a görög nem egyesültek

4 e tájra lett letelepedése. Egy, a helybeli görög nem egyesült imaházban megtakarított könyvben feltalálható azon első egyházuk keletkezeié,

5 mely még a 15. századra esik. Rudnyánszky József* tétényi közbirtokos, ki duna pentelei is volt, 1774 katholikus és görög nem egyesülteknek, mint leendő községbelieknek szerződésileg átadá, mint ez egy, a helybeli városi leltárban föllelhető hiteles másolatból kiviláglik. Ez időtől e két vallásfelekezet békében és háborítatlanul bírja. Jelenleg 11 közbirtokos családdal, — minthogy a fentírt Rudnyánszky József elhunytával e birtok is eldaraboltatott,

7 — 3330 lakossal, kik közül háromezer katholikus, a többi görög nem egyesült, helvét vallású és zsidó, — 954 család, — 571 házzal. 6. Pantaleon nevét a most romban heverő, Csepel szigeti, Ráckeve

8 mezővárosban látható sz. Pantaleonról címzett kolostortól nyeré, mi később időben magyarosíttatott Pentelére. Minthogy e vidéket rácok lakták, a községek e szót helységök neve előtt mai napig megtartják. Innét Rác-keresztúr, Rác-Almás, Rác

9 — s később Duna Pentele. 7. Határa dombos, földjének fölülete meszes homokkal kevert agyagos televény, alatta kavicsokon nyugvó agyag, helyről-helyre mészkő képezi ez agyag alzatát. 1200 , ,„ Határterülete 12016 _._ • hold tagositott birtok, szanto, ret, szolo, legelő