Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. (Székesfehérvár, 1977)
Életrajzok - Farkas Gábor: Beregi Nándor (1873 – 1944)
BEREGI NÁNDOR 1873—1944 Beregi Nándor 1873-ban született a Bereg megyei Bilka községben. Szülei szegénysorsú földművesek voltak. Mindkét szülő előrehaladott korú volt, amikor Nándor 17. gyermekükként megszületett. Törékeny, gyenge alkatú fiú volt, akit — a család többi tagjával együtt — igen szűkös viszonyok közepette neveltek. Kilenc esztendős korában egy vándorkórusnak lett a tagja. Ebben csak gyermekek voltak, és a kórus szervezője, — egy falusi kántortanító — a gyermekekkel szinte az egész Monarchiát bejárta. A gyermekkórust a vezető állandóan egybetartotta, hisz ez jelentette neki a megélhetést. Beregi Nándor 1889-ig tartott együtt a kórussal. Ezután a fővárosba került. Jó zenei képességei folytán a rabbiképző szeminárium növendéke lett, ahol két évfolyamot el is végzett. Nevelői azonban jobbnak tartották, ha Beregi tanulmányait a Bérkocsis utcai tanítóképzőben fejezi be. A tanítójelöltek igen alapos képzést kaptak, és ezek az évek meghatározóak voltak Beregi Nándor későbbi életútjában. Mórra 1898 őszén került; itt a zsidóiskola tanítója lett. Ez a móri oktatási inátzmény már az előző évtizedekben is szép hírnevet szerzett magának. A két tanerős iskolában nemcsak a hitközség tagjainak fiai, hanem a vagyonosabb német polgárok, azután móri iparosok és kereskedők is járatták gyermekeiket. Világias szellemiséget sugárzó oktatási intézmény annál inkább is vonzotta a tanulóifjúságot, mert itt igen kultúrált viszonyok voltak, míg a katolikus, a református, a községi iskolák túlzsúfoltak, a tanítási módszerek pedig elavultak voltak. A nagyműveltségű Beregi Nándor a zsidóiskola ilyen pozícióját tovább erősítette. Kezdetben két osztályt tanított, de a háborús években az első négy osztály oktatását végezte. Ezek létszáma 80—100 fő körüli volt. 1904 nyarán Buchler Pinkász móri rabbi közbejárásával Fiumébe utazott. Itt megismerkedett Gerlóczi Adolf családjával, akinek férjhez menő lányai voltak. Beregi Nándor Saroltát választotta feleségnek. Az esküvőt Fiumében 1905. május 5-én tartották, majd Mórra utaztak. A konzervatív felfogású lakosság körében feltűnést keltett a csinos és jól öltözött asszony, ezért hamarosan a móri nők körében több irigye is akadt. A fiatalasszony kitűnően zongorázott és énekelt, s több nyelven (olasz, horvát, cseh, német, francia, magyar) beszélt. A házasságból négy gyermek született: 1906-ban Janka, 1907-ben Leó, 1909-ben Tivadar, 1910-ben pedig Renáta. Janka fiatalon, 1907-ben meghalt. A két fiú és Renáta elemi iskoláikat Móron végezték; tanítójuk apjuk volt. A család a Wekerle Sándor utca 7. sz. házban (Pisch féle) lakott. A zongora, a sok könyv, folyóiratok, újságok jelezték: művelt emberek élnek a falakon belül. A könyvek között a magyar és a világirodalom kiemelkedő alkotásai voltak, de a