Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. (Székesfehérvár, 1977)

Életrajzok - Farkas Gábor: Beregi Nándor (1873 – 1944)

szocialista eszmék terjesztését szolgáló könyvek is megtalálhatók. Marx, Engels műveit német nyelven is olvasta a móri tanító, de Ágoston Péter, Szabó Ervin, Kunfi Zsigmond fordításai is fellelhetők nála. Rendszeres olvasója a Huszadik Század, a Világ, a Szabadgondolat, az Űjkorszak, a Népszava c. folyóiratoknak, újságoknak. Ez a liberális magatartás már a háború előtt szemet szúrt a helyi konzervatív elemeknek, akik felforgató tevékenységet véltek Beregi munkásságában. Az iskolák államosítása érdekében tett lépései különösen szemet szúrtak a német lakosság körében, akik a móriak zömét alkották. A magyarosodási folyamat ezidőben erőteljes Móron, s akik a német lakosság közül értelmiségi szintre emelkedtek, vagy ipari, kereskedői pályára mentek, azokat a nemzetiség elvesztette. Ez a németség izolált helyzetét tovább növelte, mivel a szakadék egyre nagyobb lett közte, azután a magyar lakosság, illetve a magyarrá lett német családok között. A németek elzárkózása erős regressziót váltott ki, és mindenkit ellenságüknek tekintettek, aki a magyarosodási folyamatot segítette. Beregi Nándor pedig ezek között volt. Látta, hogy a móri nemzetiség felemelkedésének is az egyetlen útja, hogy a magyar társadalomba integrálódjék. Emellett vallotta, hogy a német nyelv minél szélesebb körű ismerete az egyén és a nemzet érdekében áll. 1915. január 21-én a német nyelv népiskolai oktatásának kérdéséről cikket írt a ,,Tanító"-ban. Ebben többek között leírta, hogy hazafias érzelmei mellett javasolja a városi népiskolák részére a német nyelv tanításának bevezetését, hiszen a városokban zömmel értelmiségi, iparos, kereskedő és ipari munkásemberek gyermekei járnak, akik számára — a Monarchia keretei között élve — szinte nélkülözhetetlen ez a nyelv. A háborús évek sok munkával teltek el. A bevonultatások miatt tanítóhiány lett Móron, így Beregi Nándornak az I—IV. osztályt, mintegy 80—100 gyermeket kellett tanítania. A háború okozta nehézségek még inkább a szocializmus felé terelik. A háború végén Móron felbomlott a rend. Lényegében éhséglázadás jellegű mozgalom zajlott le, amely során a szegény nép kirabolta a vagyonosok házait, üzleteit, műhelyeit, magtárait és éléskamráit. A mozgalmat egy nemzetőrosztag szerelte le, amelyben ott volt Beregi Nándor is. 1918—1919 fordulóján a móri járásban élő tanítók számára beszerzési csoportot alakított, amely főleg élelmet, ruhát juttatott a háborús években lerongyolódott családoknak. Lényegében ezzel a tevékenységével tűnt fel a polgári demokratikus forradalom által létrehozott államrendszerben, és amikor a Tanácsköztársaság megalakult, ós a községi direktórium létrejött, szinte logikusnak látszott, hogy a közoktatási ügyeket reábízzák. Beregi Nándor megsokszorozta erejét, és rendkívül sokat dolgozott. Délelőttönként tanított, délutánonként a községházán tartózkodott, este analfabéta-tanfolyamot vagy a német lakosság előtt politikai előadásokat tartott. Vasárnaponként a fiatalság az úri kaszinóba gyülekezett, amelyet csak a proletárdiktatúra kikiáltása után nyitottak meg a dolgozó rétegek előtt. Beregi Nándort minden alkalommal az ifjú nemzedék körében látták, amikor szenvedélyesen magyarázott az új világról, érvelt s vitatkozott. Mint közoktatási megbízott elrendelte, hogy a móri szegénység fiai az iskolában naponta tejet kapjanak, de szigorúan fellépett a mulasztók szüleivel szemben. 1—1 napi kényszermunkát helyezett kilátásba, ha gyermekeiket nem engedik az iskolába. Ö rendelte el, hogy 1919 március végén Móron leverjék a Monarchiához fűződő emlékeket; címereket, cégtáblákat, s leszedték a zászlókat is. Beregi lépéseket tett, hogy az uradalmi pusztákon iskolák létesüljenek.