Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. (Székesfehérvár, 1977)
Források - Bél Mátyás: Fejér vármegye leírása. Hungarie novae geographico-historica. Pars secunda transdanubiana. Fordította és bevezette Prokopp Gyula
zésekor jutott a király kezére. Bonfini bőségesen ír erről is: A zsákmányt nem a maga hasznára, hanem az Isten dicsőítésére fordította. Az aranyból, ezüstből és drágakövekből keresztet, kelyhet és más efféléket készíttetett, mégpedig oly nagy mennyiségben, hogy még a legkisebb pannóniai templomnak is jutott. A fehérvári bazilikának pedig két olyan ötvöstárgyat ajándékozott, amilyent manapság rationalenak 1 ' 1 neveznek. Mindegyik hetven nehezék aranyból készült, és csillogott a drágakövektől. Mikor Benedek pápa meglátta ezeket, megengedte, hogy aki viseli ezeket, az jogosítva érezze magát a magyar királyok megkoronázására. Gizella királyné hasonlóan bőkezű volt a templom ékesítésében. Turóczi szerint azonban sem István, sem Gizella nem láthatták a teljesen elkészült bazilikát. Bonfini írja, hogy amikor szent István holttestét Fehérvárra vitték, a bazilika még nem volt felszentelve, ezért az érsek és a püspökök a temetés előtt elvégezték a szentelési szertartást. A későbbi királyok is sok ajándékkal halmozták el a bazilikát. Turóczi írja: egyetlen király sem mulasztotta el, akit ebben a templomban koronáztak, hogy bőséges adománnyal lerója háláját. A háborúba induló, vagy onnan győztesen visszatérő király eljött ide, hogy Fehérvár királynőjének oltalmát kérje. Ugyanígy a hazatérő harcosok is elhozták zsákmányukat, amelyeket vagy az anyaguk, vagy művészi megmunkálásuk tett becsessé. A királyok temetésekor szintén sok ajándékot kapott a templom. IV. § így gyarapodott a bazilika és vele együtt a város is, később azonban pusztult és és szenvedett is a gyakori tűzvésztől. Ennek okát a régi írók abban látták, hogy a szent király a templomnak adta a Gyulától zsákmányolt kincseket. Turóczi szerint azért szenvedett a bazilika, mert Gyula kincsei jogellenesen kerültek oda. Bonfini sem hallgat erről: mivel gyakran érte tűzvész a templomot, a nép között az a vélemény terjedt el, hogy azért szenved a templom, mert nem igaz módon szerzett pénzből építették, az ilyen adomány pedig nem kedves Isten előtt, még ha kegyes szándékból történt is. Károly Róbert király úgy próbálta megvédeni a templomot a tűzvésztől, hogy ólommal fedette be. Ez a munka 1318-ban kezdődött. Ugyanakkor erős oszlopokkal és szép boltozattal is díszítették a bazilikát. Turóczitól tudjuk azonban, hogy a király gondoskodása ellenére 1327-ben ismét tűz pusztította a templomot. Csak a torony harangháza maradt sértetlen, amely alatt, a sekrestyében őrizték a szent királyok ereklyéit. Károly hamarosan helyreállíttatta a templomot, és ismét ólommal fedette be. így érte meg a bazilika Corvin Mátyás korát. Bonfini elmondja, hogy Mátyás király nemcsak restauráltatta az épületet, hanem megnagyobbításához is hozzákezdett. A főoltár fölé új mennyezetet készíttetett, amely — ha életében befejezhette volna — nemcsak megrendelőjéhez lett volna méltó, hanem a bazilika legkiválóbb dísze lett volna. A bazilikán kívül még több templom is volt úgy a Belvárosban, mint a külvárosokban Ma nagyobbrészt omladék borítja ezeket A két prépostsági épület közül a nagyobbik a szent Szűz bazilikája mellett, a kisebb, szent Miklósról nevezett pedig a belváros falain kívül állott. Saját templomuk és kolostoruk volt szent Péter kanonokjainak, a dominikánusoknak, a rodoszi kereszteseknek, valamint a máltai lovagoknak, ez utóbbiaknak a szent István által alapított ispotály mellett. A Belvárosban voltak a szent István, a György vérianú és Mihály arkangyal tiszteletére szentelt templomok. A lakosság számára figyelemmel nem alaptalan az a feltevés, hogy ezek plébániatemplomok voltak. Turóczi írja: A bazilika mellett van a nagyobb prépostság épülete, a kisebb, vagyis szent Miklós prépostság pedig a falakon kívül van. I. Lajos király valóban királyi kápolnát építtetett a bazilika oldalához, halála után pedig felesége, Erzsébet, káptalant alapított e kápolna mellett. Ez a szent Péterkáptalan. Szent János rodosi kereszteseié a szent Istvánról nevezett konvent. Van még kolostoruk az ágostonrendieknek, a dominikánusoknak és az apácáknak is. A ferencesek zárdáját III. László király alapította 1280-ban. V. § Az egyházi intézményeken kívül még egyébről is nevezetes a város. Mint már említettük, királyi Albanak mondják. Ennek az elnevezésnek többféle okát szokták adni. Ezek közül egyet már megemlítettünk az előzőkben, tudniillik azt, hogy Magyarország első királya alapította. Istvánffy kettős okot hoz fel: az egyik, mert itt koronázzák és temetik a királyokat, a másik pedig, hogy megkülönböztessék ezt a Fehérvárt attól, amely a Duna és a Száva összefolyásánál van, és amelyet a régiek
