Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. (Székesfehérvár, 1977)
Rákóczi tanulmányok - Jenei Károly: Fejér megye a Rákóczi-szabadságharc idején
17-én Fejér megyéhez fordultak támogatásért. Arra hivatkoztak, hogy ők a török kiűzése óta a megyei hatósághoz tartoznak. A megye alispánjának közbenjárása azonban sikertelen maradt. Sőt, azt eredményezte, hogy a rác falvakat kivették a megye joghatósága alól. 1 ' 1703. szeptember 8-án a még császári szolgálatban álló Bottyán János ezredes Esztergomból rezignáltán jelentette Koháry Istvánnak, hogy a kurucság naponkint nő. „Az mellyekhez bíztam vala, mind kurucokká lettek" — írta levelében. 18 Fejér megye népe és Székesfehérvár magyar polgársága is szorongva várta a kuruc csapatok megérkezését. Pfeffershoven tábornagynak 1703. november 12-én Fejér megyéhez intézett felhívásából arról értesülünk, hogy a megye parasztsága Tabajdon titkos összejöveteleket tart. „Nehogy veszély származzon ezekből", utasította a megyét, hogy az összejöveteleket tiltsa meg, és őt. mint a körzet katonai parancsnokát, minden ilyen mozgalomról értesítse. Ha a megye kötelességét nem teljesítené, saját hatáskörében lesz kénytelen eljárni. 19 A megye vezetői azonban már nem tudtak úrrá lenni az eseményeken. A Budáról szinte naponkint érkező rendeleteket, újabb és újabb munkaerő, szekér kirendelését a nép ellenállása miatt képtelenek voltak végrehajtani. A tabajdi titkos összejövetelek ügyében mindössze annyit tettek, hogy a bírót néhány napra elzárták. 1703 december végén több királyi rendelet sürgette a rebellisekkel szemben megfelelő erejű haderő felállítását. Fejér megye 60 lovast állított ki, de azok is csatlakoztak az első adandó alkalommal a kurucokhoz. ,,E1 is búsította ez a megyét" — írta Eszterházy Ferenc főispán a nádornak. 20 A kuruc haderő 1704 január első napjaiban az osztrák határ közelébe érkezett. Január 3-án Sándor László pápai kapitány és Bezerédy János Veszprém megyei alispán mintegy 50 főnyi lovassal átkelt a Dunán, és Somorján Bercsényi kezébe letették a hűségesküt. Január 10-én Károlyi Sándor vezérlete alatt a kuruc csapatok Somorjánál a befagyott Dunán átkeltek, és két nap múlva már Pápán voltak. 21 Már itt várakozott Károlyira Székesfehérvár küldöttsége, hogy a város meghódolását bejelentse. A város elhatározását a magyar és német lakosság képviselői között hoszszas viták előzték meg. A német polgárság az utolsó pillanatig bízott a bécsi udvar segítségében. Végül is a magyar lakosság kényszerítésére, és a kuruc hadsereg közeli jelenléte miatt a német polgárok kénytelenek voltak beletörődni a város feladásába. A kuruc csapatok Sándor László vezetésével 1704. január 16-án vonultak be Székesfehérvárra és a várost Rákóczi Ferenc fejedelem részére elfoglalták. A kuruc csapatok fogadására a jezsuita rendház diariumának bejegyzése szerint „a német polgárság erőszakolására kiment a rendház főnöke is." 2 '' 2 Másnap P. Nedeczky jezsuita szuperior Sándor László kapitánynál volt ebéden. Károlyi Sándor emlékiratai szerint ekkor egész Fejér megye népe a kurucok mellé állt. A kurucok megérkezését követő napokban már mintegy 800 főnyi megyei önkéntes gyűlt össze a városban, akiknek a parancsnokságát Meszleny János alispán vette át. A városban tartózkodó Meszleny János alispánt a kurucok először őrizetbe vették és Pápára szállították. Majd amikor három nap elteltével letette a hűségesküt, visszahelyezték alispáni tisztségébe. 23 A birtokos nemesség és a megyei tisztikar egy része Győr várában keresett menedéket, s mindvégig megmaradt labancnak. A nagybirtokosok közül csak Eszterházy Antal, Csákvár és Magyaralmás földesura csatlakozott Rákóczi Ferenchez. A Fejér megyei származású volt végvári katonák közül sokan beléptek a kuruc
