Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. (Székesfehérvár, 1977)

Rákóczi tanulmányok - Jenei Károly: Fejér megye a Rákóczi-szabadságharc idején

hadseregbe. Közülük Szekeres István, Bolfort Ádám brigadérosok és Fördös Mihály főhadnagy kiemelkedő szerepet játszott a szabadságharc folyamán. Visszatérve Székesfehérvárhoz, a stratégiai szempontból rendkívül fontos város első parancsnoka Károlyi Sándor rendelkezése alapján Újlaki András kapitány lett, akinek legfőbb gondját nem a vár megerősítése, hanem az képezte, hogy Károlyi számára három, a maga részére pedig egy házat lefoglaljon, a város megerősítésével azonban nem törődött. A város helyőrségét 1704 január végén a kicsapdosó rácok ellen Buda környékére rendelték. Székesfehérvár védelmére Meszleny János insurgens csapata maradt vissza. A helyőrség katonái előzőleg, január 23-án, arra kérték Károlyi Sándort, hogy ne vigye ki őket a városból, mert az ellenség sarkában vannak. Székesfehérvárt a leselkedő ellenséggel szemben védeni kell.

2/1 A kuruc csapatok egy hónapi portyázás után február végén rövid időre visszatértek. A város parancsnokságát március 2-án a Székesfehérvárra érkezett gr. Eszterházy Dániel vette át, aki a vár helyzetének, bástyáinak és hadianyag-készletének felülvizsgálása és a katonaság megmustrálása után rosszallását fejezte ki, majd nagyobb erővel Buda körülzárására indult. Ez alkalommal Meszleny Jánosnak hat zászlóval rendelkező, „dicséretes felkészültségben" talált kompániája is elhagyta a várost. Március 18-án nagy érdeklődést váltott ki Széchenyi Pál kalocsai érsek Székesfehérvárra érkezése, aki Rákóczi Ferenc fejedelemhez utazott a fegyverszünet feltételeinek megtárgyalása végett.

2

"' Székesfehérvár egész márciusban védelem nélkül maradt. Károlyi és a környezetében lévő Thököly-párti tisztek legfőbb gondját az összegyűjtött zsákmány biztonságba helyezése képezte. Március közepén mindössze néhány sudárágyut vittek Székesfehérvárra. A lőszer azonban nagyon szűkösen állt rendelkezésre. Radó Pál biztos Károlyi Sándort sürgette, hogy Székesfehérváron a puskaporgyártást kezdesse el, és az ehhez szükséges büdöskövet Kőszegről haladéktalanul szállíttassa le a városba. Intézkedés azonban ez alkalommal sem történt. A készületlenség rövidesen súlyos következményekkel járt. Károlyi Sándor 1704. március 20-án lovas haddal Bécs alá indult. Útközben vette Forgách Simon levelét, aki Bécset odahagyva Rákóczihoz csatlakozott, hogy a német Kismartonnál reámegy. Károlyi a közléssel nem törődve, egészen Schwechatig nyomult be Ausztriába és gazdag zsákmánnyal tért haza. Magyarországra visszatérve tudta meg, hogy Kismartonban hagyott lovas seregét Heister tábornagy, akit Lipót császár 1704. február 6-án a Magyarországon és Erdélyben működő császári haderő főparancsnokságával bízott meg,

2(i szétverte.

2

' Károlyi kegyencei a vidéken táborozó dunántúli magyar csapatokat árulással vádolták, holott a vereségnek vigyázatlanságuk és dorbézolásuk volt az oka. így Károlyit könnyűszerrel rábírták a menekülésre. „így menekültek, bár senki sem üldözte őket" — írja Rákóczi Ferenc emlékirataiban.

28 Károlyi menekülésében Pápán rövid időt töltött, majd tiszántúli csapataival Székesfehérvár érintésével Dunajöldvárig futott, ahol vízimalmok segítségével átkelt a Dunán. Eszterházy Dánielt és seregét pedig sorsára bízta. Eszterházy Dániel eközben mintegy 3000 főnyi seregével Érd és Esztergom körül táborozott és sikeresen megakadályozta, hogy főként Budára élelmiszert vigyenek be. Károlyi Sándor familiárisa, Eötvös Miklós vi-