Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. (Székesfehérvár, 1977)

Rákóczi tanulmányok - Jenei Károly: Fejér megye a Rákóczi-szabadságharc idején

Valamennyien magyar nemzetiségűek voltak. A pákozdi 34 új telepes közül 21 Somogyból, 2 Baranyából, 2 a Mátyusföldről, 1 Vácról, 1 Ácsáról, 1 Tapolcáról, 1 Baltavárról és 1 Szentpéterről jött.

10 De a jobbágy vándorlás az egész megyére kiterjedt. A jobbágyság terhei azonban a karlócai békekötés után sem csökkentek. Tovább tartottak a katonai beszállásolások és az ezzel kapcsolatos kihágások is. A nagy- és középbirtokosok egyelőre változatlanul a megyétől távol éltek, majorsági gazdálkodást csak néhány esetben folytattak. Viszont a terménybeszolgáltatás és robotmunka helyett a pénzadó, a census növelésére törekedtek, ami nem kis terhet jelentett a jobbágyság számára. A megye a XVII. század végén még mindig nagyon gyéren lakott volt. Adózó lakossága csak magyar és délszláv jobbágyokból állt. A csókakői uradalom birtokosa, a Hochburg család elsőnek telepített be 1698tól néhány német családot Mórra és Bodajkra, akik háromévi adómentességben részesültek. Az ingyen munka újabb formáját jelentette a megye népe számára, amikor Lipót király 1701-ben elrendelte a székesfehérvári vár erődítményeinek a lerombolását. Az ingyenmunka elvégzésére az aratási munkák befejezése után több száz jobbágyot rendeltek be Székesfehérvárra. A budai kapu előtti nagy rondella elbontását 1702-ben fejezték be, A vár ágyúit és a hadianyag nagy részét Budára szállították. A jobbágyságnak ezenkívül a palotai és nagykanizsai vár lerombolásának a munkálataiban is részt kellett vennie.

11 Közvetlenül a Rákóczi szabadságharc megindulása előtti hetekben a spanyol örökösödési háború miatt Székesfehérvárról is kivonták a 200 főnyi német helyőrséget. A katonaság elvonulása után 1703. május 4-én a város bírája a magisztrátus nevében átvette a három várkapu kulcsait.

12 II. Rákóczi Ferenc 1703 június közepén kibontotta a szabadságharc zászlóit, és a kezdeti megtorpanások leküzdése után csapatai néhány hónap múlva az ország keleti felét hatalmukba kerítették. A kuruc seregek nagysikerű előnyomulása a német katonai és polgári hatóságokat védelmi intézkedések megtételére késztette. A budai kamarai adminisztráció 1703. július 29-én megparancsolta az érdi, ercsi, adonyi és pentelei bíráknak és esküdteknek, hogy a Dunán csak jól ismert személyeket hajózzanak át. a réveket, hajókat és csónakokat állandóan a Duna innenső partján tartsák. A gyanús személyeket pedig biztos őrizet alatt Budára szállítsák fel. A rendelkezés ellen vétőket vagyonuk elvesztésével fenyegette meg.

13 Ugyanakkor Lipót király br. Pfeffershoven tábornagy, budai katonai parancsnok jelentésére elrendelte a budai vár és Pest város megerősítését. Erre a munkára Fejér megyének 60 embert kellett kiállítania.

1

'' Nagy gondot okozott a német katonai hatóságoknak, hogy a szabadságharc hírére a német kötelékekben katonáskodó magyar huszárok csoportosan elhagyták csapattesteiket, és Csehországon keresztül igyekeztek hazájukba viszszatérni. Fejér megye vezetői is megkapták a császár rendeletét, hogy az útlevéllel nem rendelkező szökevény huszárokat és hajdúkat tartóztassák le, és a legközelebbi vár parancsnokságának adják át.

15 1703 szeptemberében a kurucok már Pest megye területére érkeztek. Ezt követően egyre gyorsabban peregtek a németek számára nem kedvező események. Schweidler főhadbiztos a Fejér megyei hét rác falu bíráinak elrendelte, hogy 56 jól fegyverzett lovast és 29 gyalogost haladéktalanul állítsanak ki és indítsák útnak Budára}

6 A rác községek bírái szeptember