Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. (Székesfehérvár, 1977)

Források - Pesty Frigyes helységnévtára, Fejér megye. Bevezette, közreadja és jegyzetekkel ellátta Párniczky Józsefné

török uralom alatt elpusztult. Az 1662. évi kimutatás szerint lakatlan község volt (Károly V: 448.) 1690-ben Nagy Véllek és Kis Véllek néven puszta (OL. U. et C. 4—43.). Az 1692-es adománylevélben is lakatlannak van feltüntetve mindkét Veleg: Nagy- és Kisveleg. Ekkor két birtokos család osztozott rajta: a Hochburgok és a Lambergek. 3 1758-ban szállta meg újra a lakosság, nagyrészt magyarok. 4 1784—87-ben, a II. József-kori összeírás szerint 90 házban 142 család lakott, öszszesen 636 fővel. •' A Sánchegyi szőlőkben mammutcsontvázat találtak. (i A falu déli szélén, Bodajk felé az OSzK katasztere Faluhelyi dűlőt említ (Nagy L. AR. II: 77.). Ennek a Faluhelyi dűlőben lévő templomnak a romjaira utal valószínűleg az István király Múzeum gyűjteményében lévő velegi térkép „Rudera" (épülettörmelék, kőből való rom) jelzése (Mappa possessionem Véllek representans 1769). Az István király Múzeumban a Faluhelyi dűlőben talált középkori nyílhegyek is találhatók (Lt. sz. 8379.). 7 A 93,1865. főisp. sz. alatti meghagyás alapján küldte be Veleg helynévleírását ismételten a bodajki szolgabíró 1865. dec. 21-én. Erdős Ferenc hívta fel figyelmemet erre az adatra. A másodjára beküldött jelentést itt az alábbiakban közlöm: Veleg 1. Veleg fekszik Fejér megyének egészen éjszaknyugoti részén a sármelléki járásban. Ezen falunak éjszaknyugoti részén van Veszprém megye, szomszédos Aka német, Suur tótajkú községektől körülvéve. Ezen Veleg falutól keletre esik egy óra járásnyira a Vértes hegy alatt Moór mezőváros, a földesúr gr. Lamberg család. 2. Ezen falunak csak egy sajátságos neve van: Veleg, helybeli elterjedéssel, országszerte ismeretes neve csupán Veleg. 3. Ezen falunak csak egy sajátságos neve van, más neve soha sem volt. 4. Szóbeli hagyományokból hallani, hogy vallásüldözéskor szállották meg több helyekről menekülő protestáns népek, de 1796-ban Szent Iván napkor az egész Veleg falu porrá égett, úgy a községnek minden régi irata. Akkor még az egyháznak Matriculája és papja nem létezett, az akkor szülötteket Moórott a rom. kath egyházban keresztelték, a legkorábbi matricula 1784-i február 29-én vette kezdetét. 5. Eleinte többnyire tótok lakták Veleget, Felső-Nyitra és Trencsén megyékből származtak, Csincsura és Válik nevet emlegettetnek, később Némedi, Ferenci, Tóth. Molnár, Szabó, Pap és Nagy mint magyarországi családok szállották meg, különösen Veszprém megye Pápa vidékéről, Szt. Lászlóról és Varsányból, most már általában tiszta magyarok. 6. A jelenlegi falunak déli részén a kertek alatt van az u. n. Faluhely, szántóföld, előbb urasági birtok, 1861. évben történt tagosítása óta Veleg község tulajdonához tartozó 12 hold szántóföld, régente itt is falu lehetett, honnan nevét vette, de a legöregebb emberek is csak egy templom romladozott falaira emlékeznek, ahol több kocsi téglát szedtek már a lakosok az említett templom helyén. Ezen nevezett faluhelynek nyugoti oldalán sorban több pince-helyek vehetők észre. 7. Ezen határban van 941 hold 1600 Q-öles erdő, mely nyár, gyertyán, bükk, tölgy és cserfákkal díszeskedik, fekvése lejtős, hegyes-völgyes, több vízmosásokból áll, az alsórészt Döbörierdőnek nevezik, az u. n. Döböri folyóról és -kútról, a felsőrérzt Bogdányi erdőnek, az u. n. Bogdányi laposról és -kútról. A Veleg falutól keletre a 6. pontban említett faluhelyi 12 hold szántóföldön alól délnek mintegy 200 lépésnyire esik, az u. n. faluhelyi 55 hold catastrális Szőlőhegy, jóminőségű, de kevés bort termő, a fentebb említett Döböri erdő alsó részén van az u. n. Vadhányás mély vízmosásból áll, régenten nagy vadtanya volt, feljebb Csordáshegy, itt csordások régente kaszáltak, most azonban ritkás nyíresből álló hegyhát. Nagy- és Kis bükk erdő, itt van az u. n. Forráskút, hová a grófi család Moórról évenként mulatni szokott jönni. Hálás: itt szoktak a pásztorok a nyájjal kint hálni. — Hárskút, régente jó forrásvízzel kedveskedett, nagy hársfákkal körülvéve, most azonban meg-megszűnt, kiszáradt, csak helye szemlélhető. Rókaliki völgy, sok róka-tanyája volt, valamint most is az. Kis- és Nagysáncz, most a telkesek legelőilletősége, 1864. évben irtás alkalmával több régiség, sarkantyú, kengyelvas, apró nyilak, fúró, vasabroncs, szántóvas stb. szekérszámra jóminőségű tégla is szedetett egy boltozaból. — Szilkut igen jó forrású, nagy szilfákkal körülvéve, előbb urasági, 1861-től fogva Szabó Ferenc telkesnek birtoka. — Felsőrét, előbb urasági, most pedig a telkesek birtoka, közönséges és kevés szénatermő. Farkastorok, hosszú völgyben fekvő rétség, hol minden telkesnek két darab rétje