Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. (Székesfehérvár, 1977)

Források - Pesty Frigyes helységnévtára, Fejér megye. Bevezette, közreadja és jegyzetekkel ellátta Párniczky Józsefné

Jegyzetek 1 Tordas község nevét a Tordas-nemzetség valamelyik tagja után kapta Károly szerint (V: 402). Első ismert említése 1235-ből Turdas formában (Károly V: 402.), majd 1358-tól Poss. Tordas vagy 1376-tól Poss. Tardas alakban. 2 Tor = ld. Aba'8. sz. jegyzetet! :! Tordas a régi magyar községek közé tartozik (Károly V: 402.). 1235-ben Csák Miklóshoz került, majd Martonvásári Gergely a budaszigeti (Nyulak szigete) apácáknak adta el. 1337-ben egy határjárási jegyzőkönyvben egyik határpontként említik templomát. A török alatt is lakott hely volt, 1562-ben Martonvásárral, Gyúróval és Lovasberénnyel együtt Szinán bég kezében volt. 4 Réső Ensel Sándor (1833—1899) jogi író. írt értekezéseket Árpád és Attila sírjáról. Georgiades Lajos jegyző szavai bepillantást engednek abba a szenvedélyes vitába, mely Attila sírja körül kialakult, s melynek legfőbb pillére Kézai krónikája volt, de amely feltevésnek természetesen semmiféle alapja nincs. 5 1702-ben a Sajnovicsoké és Balogh Jánosé, később Daróczy Kataliné, majd báró Palozsay volt, akitől Batthyány László, tőle Dreher Antal vette meg. (i A török alatt elnéptelenedett. Az 1580-ban készült feljegyzés szerint csak 4 házban laktak. 1715-ben újonnan alapított község. 1716-ban magyar telepesek is jöttek. Ekkor 24 adózó közül 6 szlovák, a többi rác és magyar volt. 1722-ben a horvát bán szökevény jobbágyait kérte vissza. 1784—87-ben, a II. József-kori összeírás szerint falu, 95 házzal, 132 családban 682 lakossal. 7 „kaszás rét" falcastrum = a rét nagyságának meghatározására szolgáló területmérték. Akkora területű rét, melyen általában egy szekér szénát kaszáltak (kb. 1 hold). 93. Ujbarok Helynevek Új Bárok községből Fehér megyéből 1. Új Bárok

1 helység Fehér megye bicskei járás. Pest-budai kerülethez tartozik. 2. Új Bárok Dörfel, helybeli elterjedési nevével bír (Verébszállás, Spatzer Dorj Nichts Brod) országszerte Üj Bárok. 3. Hajdan Kis-Baroknak íratott. 4. A község mikor említtetik legkorábban, nem tudatik.

2 5. Francia, Sváb és Frank országokból népesíttetett,

3 6. Köztudomásból, hagyományból, írott vagy nyomtatott emlékekből a név eredetére nézve semmi sem tudatik. 7. Üj Bárok községnek határa nincsen, semmi szántóföldekkel nem bír, csupán csak házi kertekkel és a falun felől egy szőlőheggyel, mely Liponyai dűlőnek neveztetik. A falunak nyugoti felső végén az utolsó ház mellett megy el a száári község határa, — az alsó végén pedig napkeletnek az utolsó ház mellett az úgynevezett Vázsonyi puszta határa kezdődik. Új Bárok község nem önálló, hanem csak fiók községe Felcsuth községnek, lakosai valamennyien allodialista zsellérek'' — ház kertekről árendát fizetnek, a szőlők után 7. dézsmát adnak uraságaiknak. Tekintetes Pázmándy, Kégl és Rosty Üj Bároknak birtokos urai. Kelt Üj Barkón, 1865. február 13-án. Surányi jegyző Jegyzetek Fejér megye északi részében, Bicske, Felcsut és Szár között fekszik. A középkorban a fehérvári kereszteseknek volt itt birtoka. A helységnévre hiányosak az adatok. 1339-ben pusztaként említik, mint határpontot (Károly III: 158.). A legújabb kutatási eredmények alapján tudjuk, hogy egy 1365-ből való határjárás: „Borok föld" formában említi. (A székesfehérvári keresztes konvent magánlevéltárának iratai. 1365. szeptember 19. Közzétette: Érszegi Géza, FMTÉ 5: 29/191.). Újbarokon zömében német nyelvű lakosság élt a XVIII. század közepén, illetve az úrbérrendezés körüli években (Farkas G., VEAB II: 167.). Német telepesek érkezéséről másik adattal is rendelkezünk, 1773-ból (Farkas G., VEAB II: 174.).