Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. (Székesfehérvár, 1977)
Források - Pesty Frigyes helységnévtára, Fejér megye. Bevezette, közreadja és jegyzetekkel ellátta Párniczky Józsefné
4 Allodialista zsellér = majorságon élő, kevés saját földdel (Vs teleknél kevesebb birtokkal) rendelkező, a majorsági munkát végző (állatgondozó, szőlő-, kertmunkás, halgondozó, erdőőrző stb.) állandó alkalmazottak. 94. Űrhida 1. Urhida község 1 tartozik Fehér megye, sármelléki járás, székesfehérvári kerülethez. 2. Községünknek- egyféle neve él, mely helybeli elterjedéssel bír, — Urhida. 3. Községünknek hajdan is jelen elnevezése volt, s úgy is íratott. 4. Urhida község 1861. év óta említtetik 3 , mert azelőtt Szőlőhegy 4 volt. 5. Űrhida község lakossága Székesfehérvárról népesíttetett. 6. A község határában előforduló topographiai nevek ezek: Üj dűlő, Szabóhegyi dűlő, Völgyi dűlő, Rónai dűlő. 7. Az Űjdűlő határos Sárpentelei pusztával, Szabóhegyi dűlő határos szabadbattyáni falu határával, Völgyi dűlő határos Szt. Mihály falu határával — Rónai dűlő határos szinte Szt Mihály-i határral, északról, nyugotról Felső somlai pusztával. Űrhida, 1864. augusztus 1. Hajas József jegyző Jegyzetek 1 Székesfehérvár környékén 2 helységnév őrizte meg Szent István korának emlékét: Várpalota és Űrhida. A helységnév előtagja az úr szavunk. Itt csak fejedelemre (Schneider—Juhász, feltételesen Károly is) vagy I. István királyra (Károly) lehet gondolni. A helységnév utótagja a híd, hida — hídja szavunk vonatkozik a fejedelem, király által a Sárvíz felett épített, a király téli szállásához vezető hídra. 2 I. István korában a környék legnevezetesebb helysége, város volt. Korán a veszprémi püspökség birtokába került, és hídvámjával együtt századokon át oda tartozott. A török után már csak kis hegyközségi falu volt. Az 1702-es öszszeíráskor a közbirtokos Madocsányi családé volt. (Farkas G., FMTÉ 5:175.). 3 Első ismert okleveles említése 1009-ben, a veszprémi püspökség alapítólevelében található (IV. Béla király 1257-es megerősítő átiratában). Az oklevél megnevezi a püspök joghatósága alá rendelt városokat, ezek: Veszprém, Székesfehérvár, Colon — valószínűleg Kálóz és Visegrád, az adományozott birtokok között említi Fülét, mely „Űr hida város" szomszédságában van (Fejér, IV: 2. 432.) Az AR. X: 150: hírt ad arról, hogy megtalálták Űrhida várát, mellette XIV—XVI. századi falu elpusztult kőháza maradványait, kerámiát. A II. József-kori 1784—87 közötti összeírásban Űrhida pusztaként szerepel. (Móra M., FMTÉ 5: 310.) 4 A fehérvári polgároknak nemcsak a városi szőlőhegyen, hanem idegen határban is volt szőlőjük. 1784-ben az úrhidai, csókái, pátkai szőlőhegyen termelt borukat szerették volna vámmentesen becsempészni a városba (Kállai, FMTÉ 5:47.). 95. Vájta 1. Község neve Vájta 1 , Fehér megyei, sármelléki járás, szolgabíróság székhelye Sárbogárd. 2. Ezen községnek más neve nincs, nem is volt. 3. A község 2 1764. február 15-én kiadatott szerződés szerint szállatott meg, Csallóközből gróf Zichy családnak majorátusi birtokából megmagyarosodott tótság, ezelőtt pedig palócoknak 3 neveztettek. 4. Később a községben vándorlás által Árva és Turócz megyékből családok költöztek, 4 kik később megmagyarosodván, utódjaik tökéletes magyarokká lettek. 5. Vájta község határában van homoksivatag, homokos szántóföld, silány legelő, szinte kaszálló, méltóságos vásonkői gróf Zichy János örököseinek 460 holdból álló erdeje, két majorsági birtoka — Tüskés és Körtvélyes nevezettel, — egy ispáni lak körülbelül 400 darab birka tenyésztéssel. Az urasági birtokkal összesen 86 hold homokos, rossz szőlőterméssel, továbbá egy uradalmi vendéglő és bolt, községi félévi korcsmáltatással. Uradalmi birtokon keresztül folyik a Nádor csatorna, és az úgynevezett Balatonból eredő Sió vize. Vájta község magasabb téren 19 Fejér megyei történeti évkönyv 11 289
