Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. (Székesfehérvár, 1977)

Források - Pesty Frigyes helységnévtára, Fejér megye. Bevezette, közreadja és jegyzetekkel ellátta Párniczky Józsefné

5. Néphagyomány szerint Leumeter, Paris, Barta .. . stb. nevű német, francia és tót ajkú nép által szállatott meg. 6. A név eredetéről s értelméről sem hagyomány, sem írott, vagy nyomtatott emlékek nem szólnak. 7. Sőréd községhez v. pusztához tartozó határrészek: Bodaiki és csurgói határszél mentében: Macska-dűlő. Nevének eredetét nem tudni. Papharaszti dűlő fekszik délnek, a csurgói határ mentében, nevét a vele határos Papharaszti pusztától veszi. Kölesföld dűlő fekszik a keleti részen Csákberényhez tartozó orondi pusztával határos, ez hajdanta irtásföld volt, s nevét az irtás után legelőször benne termeszr tett kölestől vette. Uj v. Apollónia szőlőhegy, Keletről északra nyúlva, ezelőtt 4 évvel erdő volt, s akkor Orond név alatt ismertetett. Jelenleg pedig a birtokos urasági úrnőtől neveztetik Apollóniának. Ennek szomszédságában Cirok-dűlő, szántóföld, 4 évvel ezelőtt szinte erdő volt, s már akkor is ezen néven neveztetett, különben nevének eredetét, hogy honnan vette, nem tudni. Kövesdomb erdő nevét kövecses földétől veszi. Nádastó nyugatról a bodaiki határ szélén fekszik. A község tőszomszédságában, régibb időben míg víz volt benne, ízletes hallal bővelkedett, de most már a víz is végképp kiapadt belőle, hanem nádat még most is terem. Kelt Sőréden, 1865. február 4-én. Udvardi János bíró Jegyzetté: Hannos Antal jegyző Jegyzetek Csánki szerint a községre vonatkozó első ismert okleveles feljegyzés 1439-ből való, a helynév akkor Sered formában. Károly okleveles emlékekben nem találta meg ebben az időben a helység nevét, de megtalálta a névadó Serédy család tagjait, részben mint birtokosokat — mert szerinte Sered akkor nemesi birtok volt —• részben, mint szomszéd birtokosokat. A török hódoltság alatt már puszta (Nagy Lajos FMTÉ 6, 293.). A török kiűzése után Lipót a csókakői uradalomhoz kapcsolta, így a Hochburgoké lett. 83. Sukoró 1. Fejér megye, Buda-pesti kerület, csákvári járás. 2. Sukoró község hajdan a jezsuitáké lévén szájhagyomány szerint akkor „Sokuré" neve volt. 3. Szt. István király idejében már állt

1 a község Sokorró név alatt. 4. Semmit sem tudhatni arról, hogy a községet mikor említik legkorábban.

2 5. Magyar és német ajkú lakosai voltak, honnét népesíttetett,

3 nem tudni. 6. Hagyomány szerint a tatárjárásban Sókkorrónak vára is volt, mely a határ nyugoti részén állott. Párd vára (akkor Páku) védelmére szolgált. Hagyomány szerint említik azt is, sukorói (Sókorró) tatár Chán a Szent Péteri Chán segítségére ment. — Pákozd várában (Akkor Paku) Szt. István király koronázására Székesfehérvárra utazván, útközben e várban hált, mely vár maradványait a földszint most is meg lehet látni. 7. Van a község határában több nevezetes hely, nevezetesen: Gádé dülő, mely Pákozd várától délnek fekszik, — továbbá Lukaskő, ördög kő, Baglya kő? eredetéről mit sem tudni, Tóra dűlő

r

' (szántóföld, a tóra dűl) Csincsa (ingovány). Rétekben: Fűzfásrét (fűzfáról), Kőkuti rét (kőkútról) nevezve. — Erdőkben: Iharos (iharfákról), Szőlők: Gétzi hegy, Csider, Csöntör, Vázsony, (ily nevű tulajdonosoktól nevezve). Legelők: Borobás hegy (ily nevű ember lakott e hegyoldalban, kit még ismertek is), Mészeg és Szilos hegy (az elsőt mészkőről, a másikat szilfákról nevezték, minthogy a határbani legelő régen erdő volt. Kelt Sukorón, 1864. június 1-én Takaró József jegyző Róth György bíró