Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. (Székesfehérvár, 1977)

Források - Pesty Frigyes helységnévtára, Fejér megye. Bevezette, közreadja és jegyzetekkel ellátta Párniczky Józsefné

Jegyzetek 1 A község létesítésének idejét Károly alapján (V: 295.) 1494—95-re tették az utóbbi időkig. Nagy Lajos Szentpétery adatát idézve ezt a dátumot előrehozta 1270-ig (FMTÉ 6, 294.). A török hódoltság után a komáromi jezsuiták kezére került, a rend feloszlatása után így egyházi birtok marad, földesura a fehérvári székeskáptalan lett. 2 Nevére vonatkozó legkorábbi emlék 1495-ből ismert, a névalak Sokoró formában (Csánki 1. 3 A XVII. század végén külön írták össze a helyben születetteket és külön a jövevényeket (advena), az utóbbi esetben mindig jelezve, honnan jöttek. Sukoróra jöttek Gyúróról, Ácsáról, Szentpéterről, Keszthelyről, Baranya és Pest megyéből (OL. U. et C. 36—54.). 4 Nevezetes természetvédelmi terület. 5 Tóradülő lelőhelyen az újkőkori vonaldíszes kerámia ún. kottafejes díszű időszakának egyik telepét találta meg Makkay János (AR XI: 164.). A Csincsa dűlőnél rézkori, a Koldusároknál középső bronzkori edénytöredékeket urnamaradványokat, mészbetétes kerámia-darabokat találtak 1965—66-ban. 84. Szár Száár község határának leirása.

1 A lakosság német nyelvű. Helynév Száár,

2 mely alakult 1829. évben. Honnét veszi eredetét, nem tudni. Eszterházy József gróf alakította

3 a községet, irtott erdőségből, a jobbágyokat hozta Vörösvárról. A határ jelenleg áll nagy erdő-részből, szántóföldből, rét, legelő és szőlőhegyből. Az erdőnek egy nevezetesebb része a dél—észak felé eső hegyvonal: Zuppa hegy, mely egy nevezetes magas heggyel találkozik azon név alatt: Csúcsos hegy? — Továbbá napkeletről nyugot felé egy bükk erdő Hasát, Meszes hegy, Vényabükk, Szálláshegy, Hallgató és Szénahegy, azután Puszta Szent Tamás hegy. Ezen Puszta Szent Tamási

5 erdőről azt tudjuk, hogy hajdankor ott kápolna állott, melyből az összedőlt falak még láthatók és Tamás templomnak hivták (Tamás Kirche). Ezen elősorolt erdő és hegyek között mindenféle vadak találtatnak, többnyire szarvasok, őzek és vaddisznók. A szőlők a következő dűlőkből állnak, úgymint Kakukkhegy, Kereszthegy, Hoszszúvölgy, Mélyárok, Sashegy. A legelők neveztetnek Zsidóhegy, Ürgehegy, Kálváriahegy. A földek neveztetnek Kölesföld, Kertföld, Szélyesföld, Határföldek, Kisföldek, Ácsai utföldek, Völgyi földek, Irtásföldek, Birkás földek, Pulka hegy földek, Felsőirtás földek, és Falu fölötti földek? A rétek: Birkarét, Savanyó rét, Száraz rét, Hosszúrét, Kisrét, Középrét, Irtásrét. Honnét származnak ezen dűlőknek az eredeti neveik, nem tudható. Kelt Száron, 1864, május 18-án. Wilsdorf jegyző Petter Müller Richter Jegyzetek 1 Kozma, Űjbarok és Vértesboglár között, a váli járásban, a megye északi csúcsában fekszik. 2 Károly feltételezte, hogy a község Szár Lászlótól nyerte nevét (V: 298.). Csánki 1347-ből Zaar néven hozza, birtokosait is jelzi. A török időkig a vitányi uradalomhoz tartozott, s ezzel együtt a Rozgonyiak kezébe került. A török kiűzése után az Eszterházy grófok tatai uradalmának tartozéka. 3 Az első rendszeresen telepített német község. Károly szerint a németajkú lakosok a XVII. században települtek be. Farkas Gábor szerint 1729-ben kezdődött a telepítés, 1734-ig 52 család jött, 1834—37-ig újabb német családokat telepítettek Eszterházy József megbízottai Vörösvárról. Nagy Lajos szerint 1728-tól jöttek, 1732-ben kötöttek velük szerződést. 4 Csúcsoshegy: 236 m. (Mezőföld, 21.). 5 Szenttamás puszta. 1453—61 között középkori oklevelek Szárral együtt praediumnak mondják. Az itt említett hajdani kápolnát illetően a Fejér megyei Levéltár térképgyűjteményében (87. sz. alatt) egy térképen a Szártól északra lévő erdő18* 275