Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. (Székesfehérvár, 1977)
Források - Pesty Frigyes helységnévtára, Fejér megye. Bevezette, közreadja és jegyzetekkel ellátta Párniczky Józsefné
száraz időjárás alkalmával ki nem szárad. Ezen völgy oldalaiba kertek, laktanyák 3 helyei, s több helyeken épületek romjai láthatók. A mondottak után a tatárjárás alkalmával menedékhelyeik voltak a népnek. A nevezett puszta dűlőkre van felosztva, melyek a szomszéd határoktól veszik nevüket, p. o. Körtvélesi, Sárbogárdi, Kis Hantosi, Felső Sismándi dűlők. Kis Loók pusztának van egy majorja, mely 1859-ben készült, Károly-major név alatt ismeretes. Miután a tulajdonos Károly, — keresztnevére — azért Károly majornak neveztetett el. Ezen pusztában van egy domb, a sárbogárdi határ szélén, mely Bolondvárnak neveztetik. A nevét honnan vette, nem tudatik, de ez hogy valaha vár volt, sáncok helyei mutatják, úgy e sáncokon belül erős épületek alap-romladékai láthatók. 1 E puszta dűlőkre van felosztva, mely szinte szomszéd határoktól veszi többnyire nevét p. o. Szarvasi, Alsó Körtvélesi, Bogardi, Felső Sismandi dűlők. Kelt Nagy Loók, 1864. július 1. Boldizsár Gáspár bíró Jegyzetek 1 A Fejér megyei kunság szállásainak és kapitányságainak székhelye és központja. Itt székelt a hantosszéki kapitány. A török alatt eltűntek a kunok, csak néhány szállásukat tudta visszaszerezni a Bottka-család. Később Nagyhantos a Batthyányi, majd a Zichy grófoké, Kishantos a Fiáth-családé lett. 2 Ld. Nagy L., AR. VI—VII:173—179. 3 laktanyák = lakások 60. Nagyláng 1. Nagyláng puszta-község fehérvári szolgabírói kerületben, sármelléki járásban, Fejér megyében. Határai északról Soponya, Csősz, Aba községek — Keletről Nádor-csatorna, Aba — délről Kálóz mezőváros községe — nyugatról Veszprém megye Dég községe. Azon tájékhoz tartozik, mely Kis- vagy Dunántúli alföldnek neveztetik, s mely a vértesi hegyeken alól a Duna és Sió közt fekszik. A Sár folyó mellett feküdvén egyúttal a Sármellék vidékéhez is tartozik, mely öszvesen tizenkilenc községet 1 számítván Fejér megyében. 2. A községben több puszták vágynak, ilyenek: a) Nagy Láng 2 népes puszta a mélt. vásonkeői gróf Zichy György, Camill, Aladár urak tulajdona, kényelmes úri lakkal és nagy gonddal rendezett angol kerttel. b) Kis Láng 3 az előbbi pusztától nyugotra háromnegyed órányira, Veszprém megye szélén. c) János, mely építője emlékére (gróf Zichy János) kereszteltetett. d) Lobb, közel Nagylánghoz. Nevét onnént kapta, hogy a két Láng ott vetett lobbot költői származtatással. e) Péterszállás Kisláng mellett. Ennek határából néhány száz hold már sajátlag Veszprém megyében volna, de az adó csak Fejérhez fizettetik. Itt van még négy nagy szilfa, mely állítólag Mária Terézia idejében ültettetett, s általok a megye határoztatott. Péter és Pál napján alapíttatván, nevét innént vette a puszta. f) Tarnócza — 1845-ben épült. Puszta, melyre e nevet a nép adta. Akkor a Somogy megyei tarnóczai pusztára készített dal „Beszegődtem Tarnóczára bujtárnak" divatban lévén. 3. A név eredetéről bizonyos nem tudatik. Állíttatik ugyan, hogy a Láng név nemcsak véletlen, hanem jelentőségteljes. Egy adoma szerint, a sárrétéi lapályon kigőzölgésénél fogva a lidérc/ vagyis a nép nyelvén tüzes ember 5 igen gyakran mutatkozott, és innént kapta tűz vagy láng nevét. — 4. Ezen pusztai községben több nevezetes terület fordul elő: pl. a) Sárrét, mely azelőtt nádas és mocsáros térség volt, 1811—1825-ben azon egy fő szárító-csatorna ásatott — Nádor csatorna név alatt — mely a palotai határtól egész Tolna megyébe bevonul, hajókázásra is alkalmas, s általa a térség nagyrésze haszonvehetővé vált. — Ezen csatorna most rekesztő zsilippel láttatik el, s a víz a kiszárított rétek mesterséges öntözésére használtatik. 1 '
