Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. (Székesfehérvár, 1977)

Források - Pesty Frigyes helységnévtára, Fejér megye. Bevezette, közreadja és jegyzetekkel ellátta Párniczky Józsefné

b) Fokos völgy, kis rétség, hol régen egy juhász pásztor-társát szerelmi okból fokossal meggyilkolta. c) Herpahalomi őrhalom, a török hadjáratból, melyen egy időben Herpa basa parancsnokolt, ki itt meg is halt vagy eltemettetett. Mintegy 40—50 évvel ezelőtt egy juhász birkákat őrzött, s egy beszaladt ürge után tekintve, csillámlást vett észre, mit megvizsgált. Ott arany s ezüstpénzt talált, úgy több fegyverdarabot, s egy sodrony inget és egy buzogányt, mely utolsó magyar fegyver lévén, kis csatározásra — tán előőrsi harcra — enged következtetni. d) Lélekláíó:' lapályos rétség, hol a régi babona szerint éjjel, elátkozott lelkek kóboroltak. Rege szerint alsó részén akkori földesurának kéjlaka állt, hova rablott hölgyeket szállított. Sok rossz tettét megsokallva az égi igazságszolgáltatás, egy szép reggel a lak elsüllyedt, s helyén egy tó alakult, mely Büdös-tó név alatt ma is megvan, s ártalmas kigőzölgésű. Mintegy 60 évvel ezelőtt egy utazó kereskedőt két betyár e réten megrabolt, s elevenen az úton felüli kútba dobott, honnént az sokáig kiáltozott ki, de az utasok megszabadítani nem merték, őt is elátkozott léleknek vélvén. Ezen éjjeli jajgatás méginkább okot adott a lélekjárási babonára.

8 Kelt Lángon, 1864. augusztus 1. Schön János bíró Jegyzetek 1 A Sármelléki járáshoz 19 község egyik közigazgatási beosztás szerint sem tartozott. Itt a Sármellék vidékén valószínűleg a Sár folyó mellett fekvő községeket értik. 2 Károly szerint (V: 6) 1372-ben említik először okleveleink, egyúttal előző és későbbi birtokosát is megnevezve. Így tudjuk, hogy Rufi Péter ajándékozta Nagylángot Baracskai Istvánnak. Később a fehérvári káptalan birtoka lett, ennek tartozékaként kapta 1622-ben Cziráky Móricz —, de 1650-ben Zichy István gróf kezén találjuk. A hódoltság idején népes, virágzó falu volt (Jenéi, FMTÉ 6: 179—180.). A 15 éves háború alatt elpusztult, majd ismét lakták, az 1635—1647 közötti Veszprém megyei dicalis összeírásokban szerepel. A XVIII—XIX. században puszta volt, csak a XX. században alakult önálló községgé. 3 A kislángi homokbányában őslénytani maradványokat (masztodon) találtak. 4 Lidérc = a tájszólásban ludvérc, lodovérc, lucvér. Értelme — bolygótűz (ignis fatuus), melyet a babonában a köznép ördögi vagy boszorkány! látomásnak hisz. Tüzes madáralakú, gazdagságot hozó szellem. 5 Tüzes ember = a nép megkülönbözteti a lidérctől Ipolyi szerint. Hogy itt azonosnak veszi a bíró, azt mutatja, hogy már elhomályosult a két fogalom, elvesztette eredeti tartalmát, de ez azt is jelenti, nem tartották számon, már nem féltek tőle. „A tüzes emberek nem bent a faluban, hanem künn a határban nyugtalanítják a népet. Ezek azokból lesznek, akik mások földjét elszántották, mások birtokát elmérték, mesgyéjüket meghamisították, határjárásnál hamisan esküdtek stb. Ezek lelkei tüzes sziporkák vagy tüzes golyók képében bolyonganak künn a határban, és leginkább azon helyen tartózkodnak, hol valaha az igazságtalanságot elkövettek. Ezek senkit sem bántanak, csak az embereket nyugtalanítják, háborgatják .. ." (Ipolyi II, 115—116.). Ez a babona. A valóság: a Dunántúlon sok helyen találkozunk mocsárlápokkal. Ezekben az elhalt növényekből metángáz keletkezik (széndioxid és nitrogén). Ez fajsúlyánál fogva a völgyekben, mélyedésekben megül, meleg nyári napokon meggyullad. Ha ez éjjel történik, akkor láthatóvá is válik. Nevét mozgásától kapta, midőn egyik helyen a láng elalszik és más helyen megint előtűnik, azt a benyomást kelti, mintha helyről helyre libbenne. 0 Rétöntözés: a sárréti lombard, majd holland módszerrel végzett rétöntözés egyedülálló az egész országban (Károly V: 40.). ' Léleklátó — ismét a babonával függ össze ez a határmegnevezés. A léleklátás a boszorkányok egyik jellemzője, ők állnak kapcsolatban a bolyongó lelkekkel. A lápos rétség, a felette húzódó ködsávval, vagy nyáron az előbb említett „bolygótüzekkel" feltétlenül megragadta az egyszerű nép fantáziáját. 8 A bíró által elmondott rablós történet hihető, de a babonában hívőknél a szubjektív benyomások rosszul tükrözik a konkrét természeti jelenségeket.