Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. (Székesfehérvár, 1977)

Források - Pesty Frigyes helységnévtára, Fejér megye. Bevezette, közreadja és jegyzetekkel ellátta Párniczky Józsefné

58. Nadap Nadap község bírájától Tekintetes Keller Antal főszolgabíró úrnak Nyéken Az 556. sz. alatti rendeletre bátor vagyok egész alázattal jelenteni, hogy ami a helynevek iránti nevezetességet illeti, — községünkről semmit nem írhatunk, származtatásáról senkitől tudomást nem nyerhettünk, vagyok bátor egész alázattal jelenteni. Kelt Nadapon, 1864. június hó 7-én. Tisztelettel maradok: 'alázatos szolgája Marton Mihály jegyző 59. Nagyhantos 1. Nagyhantos puszta község Fejér megye csákvári alsó járásában fekszik. Ide tartoznak közigazgatási dolgokban Kis Hantos, Nagy Loók, és Kis Loók puszták, mely Kis Hantos puszta valaha egyet képezett Nagy Hantossal, csak a múlt század vége felé hasították kétfelé, Nagy és Kis-Hantos részre. 2. A puszta községnek két neve ismeretes Nagy- és Öreg-Hantos, amaz országszerte, emez csak a környéken ismeretes. 3. E puszta községnek hajdan Nagy kert neve is volt, hanem e név írásban még nem volt látható, és csak mint Nagy Hantos (csak igen ritkán Öreg-Hantos) név alatt fordul elő. 4. E puszta község a Nagy nevét onnan veszi, mivel e helyen hajdan nagy falu. vagy város létezett. Bizonyítja ezt az is, mivel sok helyen nagy épületek alapjaira, sőt templom-alapra és temetkezési helyre is akadtak, s így e név vissza nem emlékezhető idők óta él.

1 5. Legnagyobb része az akkori urasági cselédekkel telepített meg, és a környékből, akik is ajkukra magyarok. 6. Nagy nevét, mint már említve van, a volt nagy falu vagy várostól vette. Hantos nevét pedig az erős földje után lévő nagy hantoktól vette, mi valóságos is. Öreg nevét onnan veheti, mivel a környékbeli köznép a nagy tárgyakat közönségesen öregnek nevezi. 7. Van e puszta községnek 2 majorja, melyek ugyan semmi nevezetességekkel nincsenek összekapcsolva, mindkettő 1842 táján épült. A pusztától keletre Erdő major — a nép által — Császár major. Első nevét a mellette lévő kis erdőtől veszi, a másik nevét az ottlévő Császár nevezetű kerülőtől vette, ki e majort tréfából tulajdonának mondotta. A pusztától nyugatra van a Küímajor, a nép által nevezve Tott-major. Első nevét onnéd nyeré, mivel jól kiesik e pusztától, Tott nevét a legelsőbb oda helyezett Tott nevű gazdától. A nevezett N. Hantos puszta majorokra, dűlőkre van felosztva, p. o. Ágotái, Jakabszállási, Sárosdi, Perkátai dűlők, melyek a szomszéd határoktól veszik nevüket. A mostani Birkamajorhoz

2 közeli térség Pusztatemplomnak neveztetik, mivel itt akadtak a már említett templom alapjaira, az onnan kiszedett építési anyagok e puszta építésekor felhasználtattak. 1. Nagy- és Kis Loók puszták közigazgatási tekintetben Nagy Hantos puszta községhez tartoznak. Ezen puszták valaha egyet képeztek, csak e század elején, miután két pusztává lettek változtatva, ekkor lettek Nagy és Kis Lookra neveztetve. 2. Ezen puszták országszerte, úgy e környéken is ezen néven ismeretesek. 3. Ezen Nagy Loók puszta miután hajdan egy volt, csak Nagy név alatt fordult elő. 4. Ezen puszták két névre változtatva — Nagy s Kis Loókra — akkor neveztettek el, mikor a tulajdonos két pusztává alakította. 5. Ezen puszták urasági cselédekkel telepíttettek. 6. A Nagy nevét, minthogy e puszta hajdan nagy volt, terjedelme nagyságától vette, a Kis nevet pedig, mikor két pusztává lettek. Loók nevét honnéd vette, semmi iratokból nem látható, se más tárgyakról ítélni nem lehet, hogy honnéd vette származását. Nagy Loókban egy völgy, mely Garda völgynek neveztetik. Ezen völgy Tolna megyében Dunaföldvárig terjed, mely völgyet egy folyó ketté hasítja, mely a kis-loóki határ szélén Szarvas pusztánál egy forrásból ered, s bármely