Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. (Székesfehérvár, 1977)

Források - Pesty Frigyes helységnévtára, Fejér megye. Bevezette, közreadja és jegyzetekkel ellátta Párniczky Józsefné

vány és faragványdarabok, urnák, 3 szögletü csiszolt és fénymázos téglák nagy mennyiségben a hajdan itt állhatott római telepítvény helyét gyaníttatják. 20. Nagy- és Kis-Tabány — meglehetős jófekvésű szőlők, közel a városhoz. Hegy és völgy felváltva egy szorost képeznek. 21. Diós völgy — Kis- és Nagy Diós igen szép fekvésű szőlő, a benne lévő nagymenyiségű régi diófáktól nyerte nevét. 22. Hársas — szőlő és efelett délnek ugyané név alatt hársas erdő. 23. Cserhegy — a legjobb bort termő s legmagasabban fekvő szőlő. Egykor csererdő irtás. 24. Jánoshegy — szőlő. Tetején gróf Cziráky János emlékére atyja által épített kastélytól s János szőlejétől veszi nevét. Az ennek aljában lévő szőlők Jánoshegy alja néven ismeretesek. 25. Mihály vár}

13 szőlő, nagy magas hegymeredek, melyen a rege szerint Csenki Mihály vára lett volna hajdan, ki a szerelem láncával lett volna a Szűzvári kolostorban tartózkodott Kéri Erzsihez csatolva, de ez csak Pap Gábor, egykoron itt volt református segédlelkész költészeti képzeletdús regényéből ered, miután e táj magában igen regényes. 26. Felső — Kis — Nagy Káka völgy, szőlők, melyek a kenderföldi laposokra dűlnek, — hol azelőtt nagy mocsáros és kakás helyek voltak. 27. XJj hegy — legújabban erdőirtás helyén csinált szőlőhegy. 28. Horgos völgy — erdő, melynek völgye egy sajátos horog alakot formál. 29. Szegény ember erdő — legközelebbi, a városhoz eső része az erdőnek, honnét a szegény ember, azaz a lakó és ki venni nem képes, és a jobbágyság idejében fajzással

20 jogosítva nem volt, innét hátán hordogatja — az uraság részéről elnéző keggyel — a száraz fát, gallyakat, és így szerzi be tüzelőjét. Ezért rajta maradt e név. 30. Vaskapu — erdő, egy nagy hegyszoros, melynek csak két felől van nyílása. 31. Mogyorós alj — erdő, az ittlévő sok mogyorócserjéktől nevezve. 32. Hartal völgy — erdő. Régente bizonyos Hartal, még most is élő család, volt jobbágyok által e völgyben szolgálatért használatukban bírt területtől vette nevét. 33. Vizes ágy — erdő — a közepén egy nagy völgyben gróf Cziráky Antal által neje gróf Batthyány Mária emlékére épített Mária kúttal és szép mulatóhellyel. Ezen kútból kifolyó víz a hosszú de csak nagyon keskeny völgyben egész ágyat képez magának. A hegy tetején balról van egy jó vörösmurva bánya. 34. Tátsika hegyi — szántóföld. Ismeretlen eredetű elnevezés. 35. Alsó — és Felső Keskeny — szántóföld. Ezelőtt a jobbágyok által itt bírt hosszú, keskeny földektől nyerte nevét. 36. ökörmező — legelő, melyen osztály előtt kizárólagosan csak ökröket volt szabad legeltetni. 37. Louisa major, gróf Cziráky János által neje, Dezasse Louise grófné emlékére és nevére épített igen szép nagy négyszegletet képző épület és istállókkal — juhászati és gazdászati majorsággal. 38. Pátkai úti I. II. III. IV. V. Szántóföldek a pátkai út és határ mentében. 39. Fornai lapos — rét és legelő. A Fornai pusztával határos. Azelőtt, de még jelenleg is Zsidó rét név alatt ismeretes, mely egy időben az Izraelita Ecclesiának — mely itt kivált ezelőtt igen nagy és az egész vidéken, de tán a megyében is mint egyetlen kiterjedésű,

21 kiváltságos tulajdona volt, némi csekély hűbér mellett, mely azután tőlök később elvétetett, és urasági birtok lett. 40. Masina tábla — szántóföld, hol régebben egy gép-szerkezet volt, ló és szél által hajtva adta a vizet földalatti csatornán át a Fácánkerti és Úsztató tóba. 41. Fácán kert mint neve mutatja, nagymérvbeni fácánszaporitás helye erdővel és szép nyári lakkal. 42. Antal major'

22 a Louiza majorhoz mindenben hasonló, ettől északnak Forna felé eső, úgy a gróf Cziráky János által atyja és legidősebb fivére (Antal) nevére épített majorság. 43. Oroszok szűrűje névvel ismeretes helyek az AZsóíeleken, a várostól délnyugotnak, hol régente ily nevű jobbágycsalád tanyája volt első letelepedésükkor. 44. Szabó kaszálás — rét, mindig ugyanaz egy Szabó nevű ember által használva nyerte nevét. 45. Bagó és Kánya völgy — igen sűrű, sötét erdő, hol sok bagoly és sok kányák

21 tanyáznak. 46. Manicza völgy — hegyes-völgyes legelő. Ismeretlen eredetű. 47. Óma fü — egy kerek, inkább alma idomú kiszáradt tó, most jó legelő.