Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. (Székesfehérvár, 1977)

Források - Pesty Frigyes helységnévtára, Fejér megye. Bevezette, közreadja és jegyzetekkel ellátta Párniczky Józsefné

40. Inota 1. lnota

x község tartozik Fejér megyéhez, a sármelléki járáshoz, főszolgabírója Szfehérvárt lakik s ott van hivatala. E járás a létezett Sárvíztől veszi elnevezését. 2. Inota falunak mindig ez volt a neve,

2 van azonban Puszta Inota is Veszprém megyében, azon puszta tartozik Csernye faluhoz. Ezen Inota faluhoz közigazgatási tekintetben tartozik még Pusztaréti

3 is, mely puszta méltán onnan veszi régi elnevezését, mivel sok és önthető réttel bír. 3. E falunak más neve soha sem volt. 4. Említésére a falunak — vagyis mikor kezdetett ígyen nevezni, nem emlékszik senki. 5. Azt beszélik, hogy Polányról, Vas megyéből népesíttetett'

1 volna a falu népének egy része. 6. Egyebet a név eredetéről nem tudni semmit. 7. E község határában vannak szépmennyiségű szántóföldek, melyek alkalmas évszakban jól és nehéz búzát teremnek. A rétek igen jó szénát teremnek és önthetők. A nép itt birkát tenyészt, mivel táplálékony hegyi legelőjük van. — A határban közel a faluhoz több vízforrás van/' és vize a falu mellett egy tót képez, melyben állandóan halak, 4—5 fontosak'' és nagy mennyiségű ... vannak, gyönyörű két hattyú is tartatik itt. Az innen eredő víz magába Inotába hajt 9 malmot (kettő műmalom) és két kallót.

7 A víz hideg és ritka jóságú, minél fogva nem is emlékszik senki, hogy a községben emberek közt betegség, a marha közt tartós és nevezetes dög lett volna. A határban van igen ritka fehérségű kőpor, s a szegényebb osztály egész Fehérvár városát látja el vele, hanem annak ásásával nagyon vigyázni kell. A falun a gratzi álladalmi út is megy kez'esztül, melyhez nem messze (150 ölnyire) a falu közelében 2 halom látszik, hanem ezeknek eredetéről cenki sem tud előadni semmit. 7. Inota határa többnyire hegyekből áll, a falu is hegyoldalon van, mely hosszában a lapályba nyúlik. Határa dül keletnek a csoóri falu határára, délnek Nádasdladány és Ösi faluk határaira, nyugatnak egészen Palota város határára és északnak Isztimér és Kuti határokra. Inota községnek népessége 999, mind magyar ajkú és nagyobb részben helvét vallású földmivelők. Inota, 1864, július 16. Pentz Anzelm jegyző Jegyzetek 1 A helységnév legrégibb ismert előfordulása a veszprémi regesztákban található (813.), továbbá 1193-ból Jonata, 1384-ből Inata formában. Inota már a középkorban is nevezetes lehetett malmairól, ugyanis 1426-ban Molnosinota-nak = Malmosinotának nevezik. 2 Junata néven is ismeretes volt, a fejérvári keresztes vitézek birtokai között említik. 1426-ban Konth Miklós nádorról az Ujlakyakra szállt — mint Bátorkő és tartozékainak birtokosaira —, majd a palotai uradalom tartozéka volt. 1617-ben deserta. A XVII. században újratelepítették. 1650-ben Zichy István kapta meg. A Zichyektől a Belga Bankhoz, majd egy része Szőgyény Marich Gézához, utóbb Nádasdy Ferenchez került. A XVIII. században újra a Zichyeké lett. 3 Réti-erdő — az i. e. III. századból való kelta edénytöredékeket találtak itt. (SzSz. 1935: 110.). — A Tóföldi dűlőn római telepet tártak fel (SzSz. 1935: 47.). 4 Pór németek települtek be 1699-ben. Réti pusztát is művelni kezdték. Zichy István és Imre telepítették be őket. 1715-ben már nem találhatók itt. 1765-ben a veszprémi Polányból telepítettek újra — evangélikus vallásuk alapján ítélve valószínűleg — tótokat. 5 Legnagyobb a Köves-patak, kisebb az Inotai-vízfolyás és a Csákány-árok. 6 Font = súlymérték. A régi magyar font 0,56 kg. 7 Kallómalom = mola pannifica, posztókészítő malom. A „kallatás" célja a gyapjúból szőtt félkész posztó sűrűbbé, tömörültebbé tétele. Az anyagot meleg víz hozzáadása mellett erősen döngölték. Fából és kőből épített kallómalmokat találunk mindenhol, ahol alkalmas foyóvíz és fejlett gyapjúfonó házi- és képműipar virágzik.