Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. (Székesfehérvár, 1977)

Források - Pesty Frigyes helységnévtára, Fejér megye. Bevezette, közreadja és jegyzetekkel ellátta Párniczky Józsefné

41. Iszkaszentgyörgy 1. Fejér megye, sármelléki járás. 2. A község neve: Iszka Szent György.* Miután több Szt. György nevü helység is van, Iszka elnevezést kapta Iszka hegytől, melynek tövében fekszik. 3. Más elnevezése nem volt. 4. Iszka Szent György régi falu, 1414. évben említtetik Zsigmond király alatt, az akkori földesurai voltak Vintze László, György és István.

2 A mohácsi veszedelem után az Amade-családnak a birtokába jutott, jelenlegi földesura Báró Bajzáth György cs. kir. tanácsos. 5. Népessége mindig magyar volt.

:i Egy időben a most is úgynevezett Német utcát németek lakták, kik azonban a magyarokkal volt viszálkodások következtében birtokaikat eladván, kiköltöztek. 6. — 7. Mezők vagy legelők: Körtvéles, Gyzsingyzsa, ingoványos legelő. Haraszt: hegyoldali bokros legelő. Részletes elnevezések: Papharaszt, 1414. évben Iszka hegy tövében volt kolostorbeli templariusok

/

' birtoka volt.

5 Sasfészek: szikla; sűrű bokrokkal benőve. Hidegvölgy: két nagy hegy közti szurdok. Dűlők, szántóföldek: öreghegyhát, hol nagyobb, — Kishegyhát, hol kisebb dombok emelkednek. Csigáskuti, az ott lévő csigáskúttól. Kápolnai, a mellette álló kápolnától neveztettek el. Bakbűz

1

", Kisdűlő, Köves, Országútra dűlő, Hosszúdűlő, Alájáró, Irtási — természeti fekvésükről, Vöröshegy, mert földje vörös,

7 Delta D. alakú, — itt találtatnak tökéletes lencse alakú kisebb-nagyobb kövecsek nagy mennyiségben,

8 Bodzási: az ott elterjedt földi bodzától, Kőkereszti, az ott álló kőkereszttől neveztetnek, — Márványhegy és Kenderföldi dűlők. Kaszálók: Kiskút, az ott lévő kúttól, — Lókő, az abban található lóhát alakú kőtől, — Rekettés, a rekettye fáktól kapták elnevezésüket, továbbá Koszmező, ezelőtt a faluba jött koldusok mezeje, — Kisdomb, Nagyrét, Háromrendes, kerítés-fákkal és árokkal bekerített rét. Puszták: Hosszuhegyi, Atyai, másképp Zsiga-majori, Atyai elnevezést kapott a régi időben itt állott Atya falutól," melynek nyomai még láthatók. Erdő: Szeghegy, mostani elnevezéssel Seghegy. Majorok: Hosszuhegyi pusztán: Hosszuhegyi, Zsiga major Atyai pusztán és Laposi major. Szőlőhegyek: Iszka, Kerekhegy, nagy kiterjedésű, a szomszéd Csoóri Iszkával kapcsolatban van, ennek tövében állott 1414 körül a hires templáriusok kolostora, föld alatti üregek még láthatók, — továbbá Burjány, Leányvágó, Kintses, Bátsó, Somosmál,

w az itt kiirtott somos erdőről vette nevét. Ennek keleti oldalán régi sirok találtatnak. Egy ilyen sir kiásatván, néhány darab elporhanyult csont és koponya találtatott. A sír szélessége mintegy 4 láb, hossza 6 láb," oldalai erős kőfalból épitvék, a feneke 1 V2 láb hosszú, 14 ujjnyi széles és egy ujjnyi vastag, két felül felhajtott szélű és jegyű téglával

12 volt kirakva. Régi Bitó

13 szőlőhegy, mely egy időben itt volt Sárosfalvi Bittó . . . tartótól kapta nevét, régente ez Táborhegynek neveztetett, mert ezen hegyről pusztíttatott el a törökök által a szomszéd Guthi határában volt vaskapui erősség. Források: Duzzogó

1

'

1 forrásából finom homok duzzog fel, ásványos viz, a legnagyobb hidegben sem fagy be, hideg fürdőül használtatik. — Kapuskő, a kétfelől álló kapualaku kőszikláktól neveztetik. Atyafő, hol Atya puszta határja kezdődik — Forrófő,

1

'' neveztetik annak ezelőtt volt erős forrásáról. Folyó: Gaja vagy Puszta folyó, melyen vannak a forrási és cziczei kétkerekű

11

' malmok. Iszkaszentgyörgyön, 1864. jul. 20. Jegyzetté: Rainiss József jegyző Jegyzetek 1 Eredetileg két község volt, — a régebbi közülük Iszka volt, amelynek már 1195-ből írásos nyoma van. A székesfehérvári keresztesek birtoka volt. Később praediumnak, szőlőhegynek, községnek mondják az oklevelek. Szentgyörgyöt 1392-től kezdve találjuk írott emlékeinkben, birtokosa a Szentgyörgyi család volt, mely az egész középkoron át birtokháborítási ügyeivel, pereivel vált hírhedtté. Csak egy esetet jellemzésére: 1392. július 30-án „Fejér megye jelentette Zsigmond királynak, hogy parancsára. .. vizsgálatot tartott és megtudta, hogy Szentgyörgyi Petrus fia Imre és annak fiai a székesfehérvári keresztesek Iszkai-i birtokrészét elfoglalták ... valamint az ottlévő egyházat lerombolták és köveiből Zenthgywrgh-i birtokukon másikat építettek..." (Érszegi, FMTÉ 5: 67 200.). A két helységnév össze-