Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. (Székesfehérvár, 1977)
Források - Pesty Frigyes helységnévtára, Fejér megye. Bevezette, közreadja és jegyzetekkel ellátta Párniczky Józsefné
s benne 169 hold terméketlen föld. 7000 hold 11 közbirtokos család közt van felosztva. A legnagyobb közbirtok 1400 hold, a legkisebb 130 hold. Egyéb birtokosok: egész telkes 16, 3 / 4 telkes 6, y 2 telkes 80, V 4 telkes 96. Házaszsöllér legelő illetékkel 201, legelőilleték nékül 120, csupán szőlővel bíró 150, összesen 669, és 11 közbirtokos, tehát 680 birtokos, és 274 birtoktalan család. — A földmívelésen kívül foglalkozik asztalos 5, ács 3, bábos 1, bognár 1, csizmadia 8, esztergályos 2, gépész 1, kereskedő 26, kőmíves 4, kovács 6, kádár 3, korcsmáros 8, kalapos 1, kötélgyártó 1, kéményseprő 1, lakatos 1, molnár 64, mészáros 2, szabó 7, sütő 2, szűcs 2, takács 14, lelkész 2 (katholikus, görög nem egyesült) tanító 3 (katholikus, görög nem egyesült és zsidó) orvos 2, gyógyszerész 1, gazdatiszt 2, község jegyző 1. — összesen: 174 család. A város északi részén nyugatról egy patak foly be, mely a rácalmási határban ered. Mielőtt a Dunába csörögne, Üszíaíónak alkalmazva alább egy patakmalmot hajt. Ezen átjutva láthatni Vaskapu nevű földszorost, 70—80 láb magas, 270—300 láb hosszú hegyek közt. Nevét, hihető, mint öregeink is szóbeli hagyományból tudják, a törökök egykori védelmi helyétől vette, minthogy innét fölfelé, közel a patak mellett a Táborállások vala. E Vaskapuból kiérve láthatni egy hosszú völgyben az 571 épülettel ellátott regényes fekvésű, akác és más fákkal bőven beültetett, valóba ni Duna Pentelét, melyet legújabban jobbra az országút mellé egy kis dombra, schveici modorban épült, 138 láb magas, toronnyal ellátott csinos templom még inkább emel. Így délre, az úgynevezett Magyar utcán érhetni az Arany völgybe, mely két felől pinceszerrel és lakházakkal bír. Honnét vette nevét, nem vala megtudható. Ez út hajdan nem volt országút, az ehhez nyugotra, de mellette álló, mintegy 120 láb magas Kálvária hegy mellett vonult el, mely nevezetét a hajdan rajta díszlő sz. kálváriától nyeré. Ugyané tájon nyoma van a régi római útnak is. 10 Aranyászó. A Duna mellett, a hegyaljai szőlők felső részénél mintegy 100 láb hosszan tart. Itt a folyam áradása, vagy locsolás által a Nagy Constantin idejebeli becses aranypénzek, láncok, lemezek, gyöngyök, temérdek épület és edénydarabok találtatnak. — E helyütt világosan kivehető az egykori Anamatia 11 római városmaradvány süllyedése, melynek e tájon kellé léteznie egy magasságban a ma öreghegy szőlő-kerttel. Ez 300 holdat foglal el. A Duna felé eső felső részeiben igen sok nyoma van az eltűnt városnak. A szőlőtulajdonosok e hegyen emlékkövekre, sírboltokra, épületek ezer és ezer darabjára, sőt értékes arany-mívecskékre is bukkannak. Azonban nagyobb része leszállván, jelenleg Hegyaljának hívatik, mely mintegy 800—1000 öl hosszan a Duna színétől 18—20 láb magasan áll szőlőtők és gyümölcsfákkal ellátva, igen kellemessé teszi a Duna mentét. Táborállás, a város északi részén, Rác-Almással határos. 130 holdnyi szőlőkertjével, a Duna színétől 70—80 láb magasan. Itt is többféle régiségek, hamvedrek, fegyver és hadiöltöny darabok fedeztettek fel. Keletre, a Duna felé 36—40 lábnyi partján van 24 úgynevezett szilvás, és más gyümölcsöskertek, melynek partját mint a hegyaljáét, a Duna mossa. Az öreghegy és e hegyről pompás és gyönyörű a messzelátás, át Pest megyébe, ahol több helységek terülnek el a síkon, magas tornyaikkal. A szilváskertektől fölfelé van szinte a Duna mellett nemzetes Ullmann Vilmos úr birtokában az úgynevezett Mehadia V2 saját mulatsági kert, pár épülettel, gyümölcs- és szőlőkerttel. Ennek átellenében a Dunán, a szigetről igen felséges visszhang, 6—7 tagú szavakat érthetően visszaad. E város keleti részén, szép magaslaton áll az óhitűek kisszerű temploma, mely harmadik az ő ittlétök óta. Ebben több régiség-darabok, nevezetesen két zászló 1707-ből szemlélhető, még meglehetős állapotban. Méltán megemlítendő az újon épült, szép katholikus templom pompás tornyával, mely a N. M. Helytartó Tanács által építtetett. 13 A már fent írtakon kívül határunk tagosított birtok lévén, dűlői léteznek a délrevezető dunaföldvári országúttól kelet és nyugotra lefelé kettő, középen az országút, azután keletről nyugotra kettő keresztben. Szántóföldjeink észak, nyugat és dél felé terülnek, minthogy keletről a Duna határoz. Legelőink a Duna melletti partok és szakadások közt, a várostól délkeletre mintegy 400 holdnyi területen. Völgyek a határ déli részén a dunaföldvári úttól keletre Hajó, Kozider 1 '' és Nóvák, fűvel benőtt, harántékos oldalú, 70—75 láb mélységgel. A duna-földvári úttól nyugotra, a határ déli részén, a hosszú Alájazó völgy — az egész telkesek 15 földjébe mérve, néha igen gazdag kaszáló. Tankó-völgy vagy Csirip, Bodázs és Krivaj délnyugatra, a nagyobb közbirtokosok sajátja. Ezek elnevezése ki nem puhatolható.
