Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. (Székesfehérvár, 1977)

Források - Pesty Frigyes helységnévtára, Fejér megye. Bevezette, közreadja és jegyzetekkel ellátta Párniczky Józsefné

fehérvári keresztes konvetnek adta, már név szerint szerepel, de Bivol néven (Károly, IV: 170.). A mai nevét onnan kapta, hogy a konvent őrének (Custos) birtokában volt. A nép ajkán ez a szó — mivel értelmét nem tudta — elferdült, s a jobb hangzás kedvéért Gusztus lett. 4 Első okleveles említése 1330-ból, Poschoor formában. Károly valószínűnek tartja, hogy Csórt a Csóri nemzetség alapította. Első oklevél a Csóriakról 1333-ból, Chori név alakban. A falura vonatkozó legrégibb okleveles emlék a veszprémi káptalan levele, melyben a fehérvári keresztesek tulajdonát képező Csóor vizén levő malom használatától eltiltotta a Szentgyörgyi testvéreket (Fejér, X. 2. 154.). 5 Guga = pestis. Ld. 52. Lovasberény, 16. jegyzet! f; Az 1700-as összeírás szerint a lakosok között 12 jövevény volt, köztük egy német. 1742-ben települt újra, lakói magyarok. 7 Ezt a vizet az 1499-es oklevél Chabafoe = Csabafőnek nevezi. 21. Csősz 1. Csősz Fehér megyében, a budapesti kerületnek sármelléki járásában fekszik. Fehérvártól 2 óra távolságban lefelé. De neveztetik ezen tájék még, hol a község fekszik, több községekkel együtt Mezőföldnek,

1 leginkább egyházi elnevezés szerint, hol is ezen néven említtetik, hihetőleg azért, mivel síkságon, a Sárrét mentében fekszik. 2. Nevét

2 ezen község, mint monda szerint említtetik, Márkus Péter

3 nevezetű embertől vette, ki is a kunok kapitánya volt. Az ott kitört lázadás következtében 1600 körül onnét eljött s megvette, amely akkor Csősz-puszta volt. Hihetőleg, a monda szerint csak egy csősz lakott akkor ezen helyen, s hihetőleg attól vette nevét. Az időtől fogva csak pusztának neveztetett 1847. évig, csakis azóta neveztetik községnek. Mintegy 1046 lélekből áll, kik nagyobb részint helvét hitvallásúak, van templomjuk, csinosan épült iskolaház s tanító-lakkal. A római katolikusoknak az alább megnevezett tekintetes nemes Kéri Kis Sándor a maga lakása mellett épített 1858. évben egy kápolnát, hol az isteni tisztelet tartatik vasárnaponként székesfehérvári barát által, a néhány, mintegy 40 lélekből álló hitfelekezetűeknek. Ezen község némely emberek által Csőszinek is neveztetik. Népesíttetett azon első pontban is megnevezett Márkus Péter maradékaitól, kik közül még ma is sok család van ezen néven, az egész falubeli lakos csaknem mind atyafiság. Továbbá hallani azt is a lakosoktól, hogy a közelfekvő — mintegy háromnegyed órányira — Nagyláng pusztán egy csősz magát jól viselte, és az uraságtól a maga jó viseletéért ajándékba kapta, s attól neveztetik Csősznek. Fekszik északról Tácz község határától környezve, mely földrész jelenleg nagylángi Zicsi

4 családé, keletről sztiványi puszta, Zichy Domokos birtoka, délről Soponya község, nyugotról Cséri-puszta határa között. A határban a dűlők Alsó-, Felső-dűlő néven neveztetnek s továbbá Sárréti-dűlő, minthogy ez a Sárrétre dűl, attól vette elnevezését. Vannak néhány helyek a határban, melyek más elnevezés alatt is ismertetnek: úm. Nagy aszó, Kis aszó. Ez mindegyik mintegy fél órányira nyúlik, hegyláncolattól környezve. Ezen hegyeket szőlőkkel kezdik néhány év óta beültetni, mivel másra nem igen használható. A völgyben hajdan nád termett, egy részében, honnét víz csergedezett a lapályon, mely is a községben folyt végig, még ma is folydogál esőzés és hóolvadáskor. — Azon mélyedésben van egy Baglya-halom nevezetű feldomborodás, mely is baglya

5 formájától neveztetik így, melyet még ma is csekély nádas vesz körül és az kaszáló. Kerék-völgy, ennek alkotása kerékhez hasonló, mely ezelőtt mintegy 20 évvel is oly nagy vízállás volt és oly mélységű, hogy a lovakat úsztatni odajártak, s kiapadhatatlan volt, de amelynek nagyobb része most már gyümölcsfákkal be van ültetve, s annyira kiszáradt, hogy 2 ölnyire is leásnak, hogy vizet leljenek, s az egész pedig kertnek használtatik. A községben széjjel vannak az épületek. Utzái: Felső-, Közép-, Templomimivel itt van a templom) és Alsó utzának neveztetik. Ezen községnek 1/5-öd része egyes nemesek birtokában van, 1/3-ad része pedig a fentebb említett tekintetes nemeskéri Kiss Sándor maradékai birtoka, ki is a község mellett nyugotról egy darab földet kiosztott házhelyeknek, s ott mintegy 25 ház van és azon sor, mivel későbbeni a többinél, hihetőleg azért Újsornak neveztetik. Ezeknek lakói máig is szolgálatot tartoznak tenni az uraságnak azon