Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. (Székesfehérvár, 1977)

Források - Pesty Frigyes helységnévtára, Fejér megye. Bevezette, közreadja és jegyzetekkel ellátta Párniczky Józsefné

helyért, hol házaik fekszenek. A ház tulajdonok, de melyből ha szolgálataikat nem teljesítik, kibecsültethetnek, s az épület másnak ajándékoztathatok, vagy eladathatik az uraság által Csősz, 1864. július 14. Somogyi Károly jegyző Jegyzetek 1 Mezőföld — református egyházkerület. 2 A helység nevének első okleveles említése 1193-ból, Cheuz formában. (Nagy L., FMTÉ 6: 246.) — Károly csak az 1276-os Chuuz alakról tud (III: 370.). Eredetileg királyi birtok, királyi udvarnokok, tárnokok, lovászok és csőszök vegyesen lakták a királyi herceg népeivel. Nevét is a királyi csőszöktől nyerte (Schneider—Juhász 1937, 107.). — Egyes részeit külön-külön adományozták el királyaink, így egyszerre mindig több földesura volt. :i Zavarosan adja elő Somogyi Károly jegyző Márkus Péter birtokba jutását. Az 1600-os év is téves. A kunok a török uralom alatt szétszéledtek, elpusztultak. A Márkus család tagjai is elhagyták Csőszt (Károly III: 373.), távolról műveltették és tartották fenn földjeiket. 4 Zicsi, Zichi = Zichy 5 Baglya = boglya, szálas takarmányfélékből rakott kupola alakú rakás. 22. Csurgó 1. Székes fehér megyében, sármelléki járásban, moóri kerületben. 2. Csurgón kívül más neve nincs. 3. Soha sem volt más neve, mint Csurgó.

1 4. 1650

2 körül már létezett a falu s rendes egyházzal is bírt. 1683 körül, midőn a törökök Bécs alól leverettek Sobieszkr

3 által, egy részük Csurgón telepedett meg. — A falu akkor elpusztíttatott, melynek jelensége a mai napig is Vaskapu'

1 név alatt ismeretes helyen épített 3 török halom, melyek a török pasák sátorhelyei voltak. 5. A népesítés

5 helye bizonytalan, azonban való, hogy a telepítés magyar ajkú népből történt. 6. A név eredetét a Csurgó falu közepén lévő kifolyó forrástól vette, egyébként ily források a határban több helyütt is vannak, melyek Büdöskút, Malomalja stb. név alatt ismeretesek. 7. Taíárícő.

6 IV. Béla alatt a sajói ütközet után a tatárok vigyázó helye. Egy emelkedett domb fekszik a községtől délre, mely Székesfehérvár kikémlelésére szolgált használatul. A tatárdombon még máig is kifejthetetlen különböző alakú kövekről a nép között most is fent lévő monda szerint: az itt tanyázó tatár tábor kővé vált. Továbbá nevezetes még szinte mai napig is a Kunhalom

7 név alatt ismeretes, a községtől északnyugatra fekvő erdős hely, hol a kunok áldozataikat végezték. Czina és Jege vagy mai időben Gaja néven ismeretes folyók közt nyúlik el a falu. I. András király alatti izmaeliták

8 és saracénok" szent állatainak temetkező helyeire is akadtak, melyről az itt (mintegy 8 évvel előbb) köveken talált állatcsontok után következtetni lehet. Papharaszt név alatt ismeretes igen szép erdőcske, melyről következtetni lehet, hogy hajdanta a papság jövedelmi forrását képezte. Gajaszoros és Szeles árok

w — barlangjával, mely hajdanta az itt tanyázott török tábornak menhelyet adott. Szeles nevét attól vette, mert folyvást fú bent a szél. Várhegy

u — vigyázóhely volt a régi hadjáratok alatt. Szilvakút, Aszókút, hol régi római építkezési téglák, pénz és egyéb régiségek találtattak. Ereszvén a községtől éjszaknyugotra fekszik, igen sűrű erdő volt. Nevét onnan következtethetni, mert hajdan a pásztorkodás és baromtenyésztés idején, szélvészes időben a marhákat mint biztos menhelyre, ide eresztették be. Ihállás

n északkelet felőli dűlő neve. Hajdan itt a nagyban tenyésztett juhok nyughelyéről vette eredetét. Bárnevolna — délnyugotról fekvő dűlő neve. Eredetét — mint a határban legrosszabb föld — terméketlen voltáért vette. Régi felosztás szerint még jelenleg is egyházi és községi hivatalnokok conventioföldjéül osztatott ki. Csurgó, 1865. évi február 2-án. A fentírottak valódi és igazi előadásáról tanúskodik Csurgón, 1865. február 7-én Oláh Sándor helvét h. lelkész. Jegyzé: Moharos István Tombor Mihály Szikra Mihály jegyző esküdt esküdt 13* 195