Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. (Székesfehérvár, 1977)

Források - Pesty Frigyes helységnévtára, Fejér megye. Bevezette, közreadja és jegyzetekkel ellátta Párniczky Józsefné

tával, (az utóbbi szintén gróf Sándor Móric birtoka, Pest megye). Keletről Bia, Etyek helységek, délről a cs. kir. főhercegi alcsuti uradalom Vérthi és Ginzai- pusztáival. Népessége a pusztának 161 r. katholikus, 87 református, 5 ágostai (evangélikus) és héber, öszvesen 260 magyar ajkú, tiszt s gazda, mester-ember és cselédek. Ezen pusztához tartozik északról az ún. Mészáros országút

1 mentében a Három rózsái, nyugati részén a Rikhard-majori^, a déli részén pedig a Bothi majorok? 3185 hold szántóföld és 125 kat. holdnyi réttel. Fekvése e pusztának hegyes-völgyes, de emelkedettebb részei is művelhetők, jó vegyületénél fogva mindenféle gabonák termelésére alkalmatos. A pusztának minden táblaközei kb. 4000 db nemesített alma, körtve, dió és szilvafákkal, az utak csapások pedig agátza és eperfákkal tűzifa nyerhetés, a 10 000 folyó ölnyi hosszú eperfasor levelei selyemtenyésztés'' végett neveltetnek. Van ezen pusztának könnyű homokkőbányája, építésre, sőt szobrok, képek faragására alkalmatos. Both, 1865. márc. 8. Burián Pál intéző Jegyzetek 1 A legrégibb okleveles emlék Botról Károly szerint (III: 245.) egy 1198-ban keletkezett — apátságával kapcsolatos — adományozó irat. Csánki 1280-ból legrégibb formáját is hozza: Villa Bot. Károly szerint (III: 246.) a Bajnál Both család is birta a pusztát, s az innen vette nevét. A török hódoltság alatt praedium, sőt a XVIII—XIX. században is a bicskeiek és az etyekiek által használt praedium. 2 Ginza, Génza ld. 16. Csabdi, 4. sz. jegyzetet! :i Mészáros országút ld. 12. Bicske, 1. sz. jegyzetet! 4 Richárd-pusztán kb. 32 000 darab érmét találtak (SzSz 1937: 47.). római korból származó érmét is találtak (SzSz. 1937: 26—27.). 11 Selyemhernyótenyésztéssel hazánkban már 1680 körül kezdtek foglalkozni. Mária Terézia alatt némileg fellendült, és bár 1803-ban udvari rendelet sürgette, Széchenyi István gróf is szorgalmazta (1840), országszerte „szederegyletek" alakulnak, de munkájuk nem nagy sikerrel járt. Itt, a jól megszervezett grófi birtokon viszont az adatok alapján nagyarányú selyemhernyótenyésztés folyt. 16. Csabdi 1. Fejér megye, budapesti kerület, bicskei járás. 2. Jelenleg csak Csabdi néven neveztetik. 3. A legrégibb elnevezés is csak Csabdira emlékezik.

1 4. Mint község csak 1852. évben említtetik, azelőtt puszta volt.

2 5. Miután Veszprém megye N. Alásonyi Barcza család birtoka volt, az egész terület a család terülése által több részekre szakadva népesíttethetett.

3 6. A legrégibb hagyomány útján a Barcza család kezdé a nagy területű mocsáros tavat lecsapoltatni, és ezen lecsapolásról hihető nyerte Csabdi elnevezését. 7. A határ hosszú és keskeny területű lévén, s nagyobb részint közbirtokosok tulajdonosai, a község pedig a bicskei határ szélin fekszik, kényszerítvék a birtokosok tanyákat építni, mely tanyák több építése következtében alakult a jelenleg fennálló Vasztély puszta, a nép nyelvén Kastély, Basztély, — tőszomszédságában az ún. Kerek dombon nyomait látható romokból

4 következtethető zárdáról maradhatott a Kastély elnevezés. A dűlők nevei következők: Dobogó a község felett emelkedik, köves, kopár domb. Borosvölgy, hajdan szőlővel beültetett, jelenleg szántóföld. Kígyós, mocsáros volt hajdanában, s kígyók tanyája. Juhakoli dűlő — egy ott állott juhakólról. Bitang — tüskés legelő volt hajdan, és mindenki szabadon legeltetvén nyerte elnevezését. Kistöltési, még midőn a tó fennállott, ezen keresztül készített töltésről. Imre berek, Méhesi dűlő hajdan nagy méhészet volt itt felállítva. Zsidó irtás, a legelsők e helyen, kik az erdőt kiirtani kezdték héber haszonbérlők voltak. Szilvásberki dűlő, Keskeny határ — ezen dűlők a határ nyugoti oldalát képezik és a bicskei uradalommal nyugotra, északra pedig Tarjányi község határával határosak. — Jancsári dűlő hajdan jancsárok tábora volt, keletről Gyarmath pusztával, északról Tarjánnyal határos. Daru delelő

5 — 100 forintos dűlő a vett árról, keletről a gyarmati határra dűl. Kalvária-oldal, Válus kút, Templomberki dűlő, amelyben még mindig egy kővel kirakott beomlott üreg látható, hihető a zárdához mint fentebb említénk, tartozott. Góba kút — Irtási dűlő — erdők felé keletről Gyarmat, délről Mánnyal határos. Sötétvölgy, Bükkös