Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. (Székesfehérvár, 1977)

Források - Pesty Frigyes helységnévtára, Fejér megye. Bevezette, közreadja és jegyzetekkel ellátta Párniczky Józsefné

királynői birtok volt. Birtokosai többször váltották egymást. A török hódoltság alatt elpusztult, utána már csak praediumként szerepelt. Csak a XIX. sz. második felében lett újra önálló község. 2 Parlagföld = parlag, műveletlenül hagyott, nem használt szántóföld. Az ugartól abban különbözik, hogy az csak egy évig maradt vetetlenül, de ezen idő alatt is rendszeresen művelték, míg a parlag több évig is műveletlenül és vetetlenül maradt, legfeljebb legelőnek használták. 3 Puszta templomának emléke a bodméri beltelek és a boglári határ közti dülő nevében. Nagy Lajos idézi 1873-ból Zách Józsefet, aki tud arról, hogy a templom köveit malomépítésre használták fel, így alig maradt nyoma (AR VI—VII: 173—180.). 4 Porkoláb = régebben várparancsnok, jelenleg börtönőr, a Burggraf német szóból szláv közvetítéssel. 5 Az ismert móri földrengések is bizonyítják, hogy a föld mélyében a tektonikus erők még munkában vannak. Ennek következménye a talajrétegek átszinteződése is, ami többek között a források, kutak vízszintjét is befolyásolja. 6 Ezelőtt egy emberélettel = 60—70 év. hifrt'^iiiiwTr "r 14. Boglár 1. Boglár község Fejér megye, csákvári járás. 2. A községnek egy neve él: Boglár 3. Alakulásától fogva Boglár

1

. 4. Legkorábban 1750 körül említtetik. 5. Würtenbergből népesíttetett (németek)

2 A fentebbi időtájban nagyméltóságú gróf Esterházy család würtenbergi németeket hozott, kik itt letelepedvén, az akkor vad erdőkkel benőtt részeket kiirtották s termővé tették.

3 De a mívelés utáni első években a föld terméketlen lévén, alig adta meg a szükséges élelmet, miért többen házok elébe karót ütvén, házukat szalmakötéllel hozzá kötvén, lakásukat odahagyták.

4 6. — 7. Határa dombos, földjének felülete agyagos homok, alatta kovahomok, agyag, mélyebben murva. Fái cser, tölgy, kőris, hárs s akác. Gyümölcsfája kevés van. Határterülete 5272 hold, ebből uradalmi 1717 hold, s marad a községnek 3555 hold, melyből 2547 hold szántóföld, 422 hold rét, 117 szőlő, 937 legelő, 1131 erdő, s 115 hold terméketlen. Ezt bírja 72 féltelkes gazda, s 61 házas zsellér. Erdejében, melyet az uradalom bír, találtatnak szarvasok, őzek s vaddisznók. Kelt Boglár, 1864. május 10. Tőgl János jegyző Stadler József bíró Jegyzetek 1 A középkorban Bakiárnak írták, valószínűleg valamilyen töröknyelvű néptöredék emlékét őrzi a név. Eredetileg királyi birtok volt, a XII. század végén a fehérvári keresztesek kapták egy részét. Más része a Csák-nemzetség kezébe került, de köznemeseket is találunk itt. Sőt 1311-ben a királynénak is volt itt birtoka. A török kiűzése után lett az Esterházy-család tulajdona. 2 A németek betelepítése a XVIII. század közepén (1755-ben) kezdődött, a württembergi svábok betelepítésével. 1770 után kelet-bajorok jöttek. 3 Irtványok vagy irtásföldek (extirpatura) = a volt úrbéresek által a határbeli közös földek erdős, cserjés, bokros, mocsaras részeiből saját szorgalmukkal mívelhető állapotba helyezett területek. Ezek után rendszerint nagyobb szolgáltatásokkal adóztak a földesuraknak, mint az úrbéri földek után. — Irtványokat nemcsak az ugyanahhoz a határhoz tartozó úrbéresek, hanem sokszor a földesúri hatóság alatt állott szabadosok vagy más község lakosai is bírtak. 4 Szemléletes képe ez az „elhagyottá nyilvánítás"-nak. 15. Both-puszta Botti-puszta

1 Sándor Móric gróf birtoka, fekszik Fejér megyének északi részén, tartozik a bicskei szolgabírósági járáshoz, önálló adóközséggé vált 1850. évben. Határos nyugatról Bicske mezővárossal, északról Mány helységgel és Csonkatebér pusz-