Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. (Székesfehérvár, 1977)

Források - Pesty Frigyes helységnévtára, Fejér megye. Bevezette, közreadja és jegyzetekkel ellátta Párniczky Józsefné

ily adatokat tartalmaznak, nagyobbrészt az uradalom és a két egyház birtokában vannak. Ezzel maradok a tekintetes szolgabíró úrnak alázatos szolgája Bicskén, 1865. évi február 15-én Fehér István bíró 13. Bodmér 1. Bodmér község fekszik Fejér megyei bicskei járásában, a Vértes hegyláncolat aljában. 2. A község hivatalos és országosan ismert neve: Bodmér;

1 a nép azonban Bogmérnak nevezi. 3. A község mintegy 170 évvel népesült a Toldi. Dezső, Kaszap és Kovács főágból, kik nem tudni honnan származtak ide. 4. A népmonda szerént a határban fekvő Törökvágás dűlőben hajdan csata lett volna a törökökkel, kik is futásukban ezt kiáltozták vola , Bogo — mér" de ezen állítás nyelvészeti tekintetben nem látszik alaposnak. 5. A határ topográfiai nevei: 1. Belső telek = a község területe 2. Alsórét dűlő — így neveztetik a községen alól fekvő rét. 3. Menyécsi dűlő — a határ keleti része, igy neveztetik a szomszédos Felcsut község szomszédos s hasonnevű ligetes hegyoldaláról. 4. Parlag-dűlő, mint neve mutatja, a tagosztály előtt parlagföld

2 volt. 5. Törökvágási dűlő. Fekszik a község délkeleti része feletti dombon. A népmonda szerint itt lett volna hajdan ama törökkel vivott csata, — miről a közr ség nevezetét nyerte. 6. Némethegyi dűlő — igy neveztetik a szomszédos Boglár, német községtől, a dűlő déli vége annak határára dűlvén. 7. Pusztatemplomi dűlő. A temető — hegy gerincén, a határ nyugoti részén fekszik. Itt ezelőtt mintegy 40 évvel még volt egy puszta templom.

3 a temetőtől a Porkolábi szőlők felé a hegy gerincén néhány száz ölnyi sáncnak nyomai még most is láthatók. A kilátás innen a Vértesre, a Vaáli völgyre s az egész vidékre nagyszerű. Igen hihető, hogy itt a hegy ormán, hol a temető fekszik, vagy szerzeteslakás, vagy őrségi szállás, s e mellett falu is létezhetett. 8. Porkolábi szőlőhegy. A név származása ismeretlen. Hihető, hogy valami elesett, vagy valamely jeles dolgot véghez vitt porkolábról'

1 neveztetik így. 9. Középdűlő. A határ közepén fekvő dűlő. 10. Szabadtéri dűlő. A tagosztály előtt szabadmező volt. 11. Óhegyi szőlő. Mint a név gyaníttatja, e helyen plántáltatott a határban legelőször a szőlő. 12. Szaári dülő. A szomszédos Szaár községtől. 13. Vadasoldal. Nevét egy Vadas nevű, a hegy oldalában földkunyhóban lakó szegényemberről nyerte, ki hihetőleg vagy vadat tartott, vagy annak húsát szerette. 14. Paphegyoldal, a belső kertek hegyoldalas vége. Nem tudni, mi okból neveztetik így, mert itt a papnak sem a tagosztály előtt, sem jelenleg sincs földje. 15. Forrás, nem igen régi. Mint a monda beszéli, a boglári szőlők aljából valami földrengés"' alkalmával szökellt volna át, ott elveszve, itt állandóan buzogva. Különös, hogy ezelőtt egy emberélettel

1

' a községben igen kevés víz volt, holott most pár ásónyomnyira állandó vizű kutat lehet ásni. 16. Borz utca. így nevezik egy borzas bajuszú emberről, ki a kakukk-hangban gyönyörködött. 17. Fő-utca 18. Rózsa utca. Kelt Bodméron, 1865. február 25-én K. Galamb Péter jegyző Boné Gábor m. k. bíró Jegyzetek 1 Károly János szerint (III: 243.) 1311-ben említik először. Legrégibb formája a helységnévnek Budmer (1325-ből). A XIV. század végén Poss Bodmer. Eredetileg