Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. (Székesfehérvár, 1977)

Források - Pesty Frigyes helységnévtára, Fejér megye. Bevezette, közreadja és jegyzetekkel ellátta Párniczky Józsefné

11. Bodajk 1. Bodaik község Fejér megyében, sármelléki járás nyugoti szélén, Csernye (Veszprém megyei) faluval határos, úgyszinte Fejér megyében kebelezett Balinka faluval, délről Csurgói falu, keletről Csóka puszta és Moór m. város, valamint észak felől is Moór m. várossal határos, úgy Veleggel is. Pusztái: Kajmáty, Kis Tárnok, Nagy Tárnok és Tőrös, Sőréd puszta, mely különben falunak is neveztetik. 2. Bodajk vagy Bodaik név alatt országszerte ismeretes (e vidékbeli német ajkú lakosok Wudak-nak mondják,

1 de ez csak táj-elnevezés) hihetőleg. 3. Hajdan Bodak falunak neveztetett

2 és m. városi címjét csak mintegy 60 év óta bírja,

3 vásárjai azonban jelenleg nincsenek, hogy miképp lett Bodak névből Bodaik, nem tudni. 4. A- község eredetét nem tudni.

4 5. Néphagyomány szerint rendeki Kováts Zsigmond, Szüts Keresztény stb. nevű magyar ajkúak által lett megszállva.

5 6. A név eredetét sem hagyomány, sem írott vagy nyomtatott emlékekből nem tudni. 7. Bodaik községhez tartozó puszták: Kajmáty

0 — nevét vette Kajmáthi Ferenc nevű egyéntől, ki a nevezett pusztát bírta, s annak területén állott Varjúvárban

7 lakott. Ezen puszta Bodaiktól délnyugotnak, a szomszédos balinkai határ mentében nyúlik el, egy része kaszás rét, másik tölgyes és cseres erdő, egy kis része (mintegy 100 kat. hold) szántóföldnek ir, használtatik. Nagy Tárnok és Kis Tárnok* egymástól mintegy félórányira fekvő puszták, Bodaiktól nyugotnak feküsznek a moóri és velegi határ mentében, nevük eredetét nem tudni. — Nagyobbrészt tölgyes és cseres erdő, kisebb része pedig szántóföld. Nagy Tárnokon 7 és Kis Tárnokon 5 zsellérház 1842. évben a földesuraság által — az illető birtoklóknak kifizetvén — szétszóratott. A két puszta közepe táján az erdőben egy dombon épületromok látszanak, melyeket a nép „Puszta Szentegyházának nevez, múltjáról azonban semmi tudomás nincs. Tőrös puszta Bodaiktól északnyugotnak fekszik a moóri határ mentében; csupa szántóföldje a Magos Uraság által majorságilag kezeltetik. Sőrédről az illető község maga adand felvilágosítást. Gaja folyó — a csernyei határból jött át, Kajmathi puszta rétjét végig hasítja, s a csurgói határban ugyanazon nevezettel folytatja útját. Sok őrlőmalmot hajt, valamint deszkametsző malmokat is. Ereszvény — szántóföld és bükk cseres erdő. Neve eredetét nem tudni. A szántóföldi dűlők elnevezése: Rajos kereszti dűlő — a nevét vette Rajos nevü bodaiki lakos által ezen dűlőben felállított keresztről — Mávástóv* dűlő, a nevét vette az ezen földben termett nagy mennyiségű máva növénytől. — Ürgeteleki dűlő — a sok ott tanyázó ürgétől. — Tó-állás, a dülő közepén volt nagyobb területű tótól vette nevét, amely azonban végképp kiszáradt és most jó búzatermő szántóföld. — Macskaszaroo — a hasonló totaja földtől vette nevét. Mézes szállási dűlő. A bodaiki gazdáknak egykor ott méhesei voltak, most azonban szántóföld. — Vámházi dűlő. Ezen dűlő a nevét az egykor ott keresztül ment országúton volt vámháztól vette, mo:! a háznak semmi nyoma, a dűlő egészen szántóföld. — Török kemencéi dű/'ő. Ezen dűlő a népmonda szerint a törökök által ott épített kemencéktől veszi ere^ deti nevét. — Tómalmi dűlő, a mellette még máig is meglévő tó és malomtól vette a n-^vét. — Homoki dűlő,

10 homokos természetű földétől vette a nevét. — Lázárkúti dülő egy ott volt kúttól vette nevét, melyet egykor Lázár nevű ember ásott. — Büdöskuti dűlő:

11 az ottani büdös vizet tartalmazó kúttól vette nevét. — Pojákkúti dűlő: egy Poják nevű ember által ásott kútról. — Hosszúhegy — önmagától, a hegytől vette nevét, mivel hosszú. — Vicze-pokol a nevét a veszedelmes úttól vette, mely egy időben nagy erdőségen vezetett keresztül. Ezen dűlőben levő földek most mind szántóföldek. — Egresi rét — két erdő közt északról délnek nyúlik, igen szép és jó termő rét. Van a község közepén egy igen bő forrású és még eddig a kiszáradásnak semmi jelét nem adott tó,

12 amely emberemlékezet óta fennáll, és jóhatású gyógyvize által országszerte mint fürdő ismeretes.