Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. (Székesfehérvár, 1977)

Források - Pesty Frigyes helységnévtára, Fejér megye. Bevezette, közreadja és jegyzetekkel ellátta Párniczky Józsefné

Bodaik községről bővebb felvilágosítást adand a Magyar Sión cimű folyóirat 1864. évi június és augusztus havi füzete, mert az egykor itt volt kaputinus atyák

13 minden irományaikat magukkal elvitték, és a Magyar Sionban Bodajk. az elvitt irományokból lett leírva. Kelt Bodajkon, 1865. évi január 31-én Novotni Károly jegyző Varga József bíró Jegyzetek 1 A helynév eredetével kapcsolatban Károly János utal arra (III: 222), hogy egyesek a szláv Voda = víz jelentésű szóból származtatják, ö valószínűbbnek tartja, hogy a mögötte húzódó hegy „Bodok" nevét kapta. Schneider—Juhász, 1937: 105. viszont azt állítja, hogy Bodajk ősrégi magyar község, róla nevezték el a Komárom—Fejér megye határán húzódó hegységet, mely csak később nyerte a Vértes nevet. 2 Legrégebbi írott emlékünk 1193-ból, a helység nevét Bodoght formában tartja fenn. Anonymusnál Bodoctu. 3 Mezővárosi címét már a XVII. században is viseli. A II. József kori 1784—87-i összeírásban már mezővárosként szerepel (ld. Móra M., FMTÉ 5: 308.). /( Eredetileg királyi birtok. Templomát feltehetőleg a XI. században építették. Tulajdonosai a Dömösi prépostság és a fehérvári keresztesek, majd Csák Ugrin. Török uralom alatt lakott hely, utána a Hochburgoké lesz. 5 1689—99-ben egy-egy német család érkezik a községbe. 1701-ben a betelepülők kedvezményképpen — mint legkorábbi telepesek — csak félporciót fizetnek. A beszivárgás tovább tart. 1745-ben magyar, német és szlovák nyelvű a lakosság Bodajkon. ,; Kajmaty — falu volt 1447-ben, 1685-ben nemesi udvarház, ma puszta. 7 Varjúvár — rom középkori alapfalakkal (Genthon 193.). 8 Tárnok község volt. Okleveles emlékeink 1338-tól. Eredetileg királyi tárnokok lakták, akiknek egy részét a király nemesi rangra emelte. Ma Kistárnok és Nagytárnok néven puszta. 11 Mávástói dűlő = nevét valószínűleg a mályva-félékhez tartozó „malva" növény valamelyik fajtájától vette, mely cserjés helyeken, töltéseken bár nem gyakori gyomnövény, de a Dunántúlon a Balatonig megtalálható (Növényhat. 404.). 0 Homokbánya — bronzkori maradványait 1965—66-ban tárták fel (AR 8—9. 175.). 1 Büdösvíz — feltehetően kénes vizétől kapta nevét. A bodajki gyógyforrás vizében is jelentős a kéntartalom (Károly III: 242.). 12 A bodajki források eredete és a víz vegyi összetétele az 1800-as években már foglalkoztatta a balneológusokat. Különösen a móri földrengések hívták fel rá a figyelmet. Magnéziumot és szabad szénsavat tartalmazó vize a Dunántúlon lejátszódott utóvulkáni tevékenység bizonyítéka. A bodajki tó területén ma is több, mint száz forrásból fakad a gyógyító hatású víz. 12. Bicske 1. Bicske m. város

1 Fehér megye, bicskei járás, budai adókerület. 2. — 3. Kezdettől e név ösmeretes. 4. Bicske a meglévő régi okmányokon látható pecsét tanúsága szerint 1605-ben említtetik legkorábban, hihetőleg ez évben lett faluvá. — Bicske nevének

2 eredetéről okadatolható alappal nem bír, egyedül a rege tartja, hogy egykor erdőkkel benőtt, lakatlan vidék volt, az erdő közepén az országút szélén korcsma állott, melynek cime a „Bicskéhez" neveztetett. A csizmadiák egyik vágószerét nevezik így, de a vadrózsabokrokon levő vörös bogyókat

3 is bicskének mondják, talán a korcsma körül vadrózsabokrok tenyésztek. Lehet, hogy ilyen bicske volt a korcsma címe? 1737. évben lett mezővárossá,

4 mint azt a mai nap is használatban levő tömör ércpecsétje mutatja. 5. Lélekszáma 4335, mely létszám 2/3 része magyar,' a többi az időközben beköltözött németekből áll. Vallásra nézve: r. kat. 1229 helv. 2878 ágost. 18 zsidó 210