Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. (Székesfehérvár, 1977)

Források - Pesty Frigyes helységnévtára, Fejér megye. Bevezette, közreadja és jegyzetekkel ellátta Párniczky Józsefné

fekszenek Érd felé, egy kis része pedig a határ dunamelléki részén ingoványos helyen fekszik Ercsi felé. Ennyiben terjedvén ki irományát e községnek kimutatni. Kelt Battán, 1864. május 12. Leszkovics Rezső jegyző Gajárszki Leopold biró Jegyzetek 1 Az Ercsiből Érden át Budára vezető ,,via regia postaié" úton. A Benta-patak széles, lapos völgye felett áll ma is a 62 támfallal közrefogott nagy kőhíd. A hidat római eredetűnek tartjuk. A Fejér megyei utak, töltések és hidak 1766-i összeírásában mint 41 öl hosszú és 2 öl széles kőhíd szerepel (FmL Acta Pol. 33—86 1766.). A XIX. század elejéig valóban ez volt az országos útvonal. De mikor megtalálták az érdi, battai, ercsi-i uradalmak területén a régi római út nyomát, a battaiak kérésére és érdekeik védelmére a vármegye a régi római útra terelte a forgalmat, és a Battán át vezető utat lezáratta. Ez még évek múlva is sok vitára adott okot. Az 1818-ik évi hídösszeírásban a híd 61 öl hosszú és 3 öl széles méret megjelöléssel az alábbi megjegyzéssel van feltüntetve: „Ezen híd azelőtt az Ország útban volt, de mióta a Római út készül, már abban nintsen. Vagyon nékie fal oldalai 12 oszloppal". (FmL Acta Pol. 3—114 1818. — Ld. még Gáli Imre: Régi magyar hidak. Bp., 1970.). 2 Károly szerint a helység Batta nevét a szomszédos Batta-pusztától kapta, a XIX. század elején. Addig a Százhalom nevet viselte. Batta-puszta nevét ettől kezdve Lits-pusztának hívják. Az okleveles emlékekben előforduló Batta nevet is a puszta nevének tulajdonítja (III: 162—163.) — Az újabb felfogás szerint Batta és Százhalom összeolvadásából keletkezett a község. (Nagy L. FMTÉ 6: 235.) A Bathaicsaládról csak 1511-ből találunk említést (Károly III: 163.). :i Sánc = a Schanze német szóból. Védelmül emelt földhányást, töltést, gátat jelent, hosszan elnyúló árkot, a kiásott földdel együtt. A magyar nyelvbe hadászati műszóként került. Kézai alapján Ipolyi Arnold feltevése, hogy a halmok, kövek nemcsak határjelek, de bennük pogány sírjaink, bálványaink emlékét is kell keresnünk. így nagyonis feltételezhető szerinte, hogy a Battai Százhalom a Kézainál említett hunhalmokkal (XII. és XVIII.) azonosítható, hol a halottak sírjai, halmai felett tarthattak volna vallási, áldozati gyülekezet, (i. m.) 2: 252.). — A mai álláspontot képviseli Jubász József (SzSz. 1934: 75—80). Szerinte Százhalom = Zazhalom Fehérvár nevével együtt ősrégi magyar földrajzi név. A halom szó azokra a részben ma is létező tumulusokra vonatkozik, melyek tulajdonképpen őskori vagy római kori sírok', de melyeket a középkorban Európában téves etimológiával mindenütt hun síroknak (Flunengráber) tartottak. — Batta Érd felőli határában a régi római út mentén állt Kézai szerint (II. fej. 3. §.) Potentiana civitas v. Potentia, ahol a longobárdok gyülekeztek. Kézai ismerhette — az akkor még valószínűleg jól látható — romvárost, s mivel igazi nevét nem tudta, elkeresztelte Potentiának. A Kézai által feljegyzettek a környék lakosai előtt ismertek voltak, történelmi tényként fogták fel őket. A nép véleményét jól tükrözi egy 1743-ból való határjárási jegyzőkönyv, melyben a tanú „Potentia Sánczának alsó végét tudja Battát és Érdet elválasztó határnak lenni" (VEAB. II: 236.). A romváros valójában a Matrica nevű római táborhely. •' 1318-ból az első okleveles emlék: Terra Bothey, insula Bathely vocata. Anonymusnál Centum montes, Turóczy krónikájában Zazalom, később Zazhalom formában. A középkorban köznemesek lakják, közülük a XV. században kiemelkednek a Tétényt és tartozékait, így Battát is birtokló Paksyak. A XVI. században lakott, a 15 éves háború idején néptelenedett el. A török hódoltság után is a falu nagy része a Paksy család birtokában van. ,! A XVII. század elején rácok szállták meg. A török alatt görögkeleti szerbek jöttek: Murtasan aga, felesége, fia és Sárkány János földesúr hozta be őket 1671. július 9-én. 1696-ban rác községnek számított, az 1700-as összeírás szerint „tisztára" rácokból állott. Az 1695-ös összeírásnál új telepítésűnek számított.