Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. (Székesfehérvár, 1977)

Források - Eperjessy Kálmán: Fejér megye katonai leírása II. József korában. I. Az országleírás, mint kútfő. II. Fejér megye az országleírásban. Függelék: Magyarország katonai leírása 1782 – 1785 (Fejér megye) – Militärische Beschreibung von Hungarn 1782 – 1785 (Stuhlweissenburger Komitat)

A hegyvidéki falu határa az erdőből alakult ki, és az irtások révén az erdő rovására növekedett. Erre utalnak az erdőre és különböző faféleségekre vonatkozó helységnevek, mint: Almás, Nyíres, Somos, Kőris, Fenyves, Tölgyes, Bükkös, Gyertyános stb. A falu határában az erdő a kertek és szőlők után következett. Az urasági erdőkben az erdőmester (Forstmeister) gyakorolta a felügyeletet. Ő ellenőrizte a vadaskerteket, fácánosokat, pisztrángos patakokat, a tiltott vadászatot stb. Az erdőmesterek és erdőőrök az erdőben épült erdőmesteri és vadászházakban (Forstmeisterhaus, Jágerhaus) laktak. Az erdei irtványközség, pásztorfalu sajátos állattartó település volt. Voltak közöttük az erdő közvetlen közelében, az erdő alatt, az erdő mellett és az erdő sűrűjében fekvő falvak. Voltak falunak nem számítható, 4—5 házból, kunyhóból álló szórványok is. E falvak népe az állattenyésztés mellett erdőgazdálkodást, fakitermelést, szénégetést folytatott. Jövedelmet húzott az erdei gyümölcsökből is (áfonya, szamóca, som, málna, gomba, mogyoró stb.) A férfilakosság az erdő fájából tutajokat ácsolt. Leereszkedett rajtuk a síkvidékre, és visszatérőben magával hozta az Alföld terményeit. Az országleírás homokos, feketeföldű, agyagos talajú, mocsaras és köves talajú erdőket említ. Szekérrel csak a térképen megjelölt erdei utakon át lehet haladni. Ilyenek hiányában utat, csapást kell vágni az erdőben a fogatok számára. A ritkás erdőben, magas sudarú fák között könnyebb a közlekedés. A sűrű erdőben csak gyalogjárókon, ösvényeken, kapaszkodókon, öszvérutakon lehet haladni. A forgalomból teljesen kieső, megközelíthetetlen erdők fáját csak tutajon lehet leereszteni a hegyi patakokon bő víz esetén. Az egyes településeknél az erdőrovatban olvasható leírásokból a hazai erdők állapotát összefüggően és részleteiben is áttekinthetjük. Lássunk egy-két példát! Pécsett (X. 30.) a Mecsek a szőlők kivételével csaknem teljesen kopár. Csak itt-ott látható egy-egy egészen fiatal tölgyfaültetvény. A városerdő magastörzsű fákkal van sűrűn benőve. Részben az erdő sűrűsége, részben a hegy meredeksége miatt csak a térképen megjelölt helyeken járható. Tárcsán (II. 5.) a keleti erdőrész sűrű tölgy-, bükk- és fenyőfa ültetvényekből áll, a nyugati részen sok a nyírfacserje. Felsősegesd (VII. 24.) erdőkkel, bokrokkal vegyes tölgyfából áll, és homokos talajú. Sok beültetésre váró üres folt van az erdőben. Sok benne a vizes gödör és mocsár, amelyek a közlekedést akadályozzák. Németujvár (II. 8.) magas tölgyerdejében vadaskert is (Thiergarten) volt. Szent Gothárd (II. 9.) jobbára bükkös magastörzsű sűrű, vegyes erdejében mocsaras foltok vannak, amelyek erős esőzéskor teljesen víz alá kerülnek. A Jóka melletti (VII. 7.) Dunakanyarban magas törzsű erdőség húzódik. Azonkívül a környéken a sok vadgyümölcsfa valóságos erdőt alkot, amely a kilátást elzárja. Veszprémnek (IX. 19.) Csatár és Felsővámos melletti sűrű erdeje magastörzsű keményfa. Kaposvár sűrű erdejében többféle fafeleség fordul elő. Erdejének talaja mocsaras és homokos. Víz is folyik rajta keresztül, amelyen esős időben csak a hídon át lehet közlekedni.

10 Katonai szempontból nem volt közömbös a mezők, rétek, erdei kaszálók állapota. Ennek tulajdonítható az a részletes tájékoztatás, amelyet az Országleírásban minden községre kiterjedően olvashatunk. Tudni akarták, hogy nedves vagy száraz-e a rét? Ki lehet-e rajta hajtani az állatot a legelőre? Milyen a zöldtakarmány minősége? Megtudjuk, hogy a hegyvidéki községek határában (pl. Vas, Árva, Sopron megye) kevés a vizes legelő. A rétek csak a tavaszi olvadáskor kerülnek víz alá. A sík területe-