Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. (Székesfehérvár, 1977)

Források - Bél Mátyás: Fejér vármegye leírása. Hungarie novae geographico-historica. Pars secunda transdanubiana. Fordította és bevezette Prokopp Gyula

7. Polgárdi a Batthyány család birtoka. Határos az előbbi faluval és megegyezik azzal a lakosság nemzetisége és a talaj minősége tekintetében is. Igen jó bor terem a közeli Somlyó-hegyen, ez azonban nem azonos a Veszprém megyei Somló heggyel. 8. Tác Csíkvár alatt van mintegy fél mérföldnyire, ugyanannak a folyónak a partján. Itt is van rév a Sárvizén, amely legalább olyan forgalmas — ha ugyan nem forgalmasabb — mint a csíkvári rév. A talaj itt is salétromos és termékeny, a legelő tágas, az erdőt a nád helyettesíti, a folyóban pedig bőven halásszák a csíkot. Részint Zichy János gróf örököseinek, részint Imre grófnak földesurasága alá tartozik. 9. Soponya egy mérföldnyire Tác alatt, a Sárvíz partján fekszik. A Zichyuradalomhoz tartozik. A lakosság és a talaj tekintetében alig különbözik Táctól. Soponya és Tác között van a Salomváriak Csősz nevű majorja. 10. Kálóz Zichy János örököseinek faluja, egy mérfölddel lejjebb, ugyanazon a parton. Megegyezik az előbbi faluval a lakosságot, a talaj minőségét és a földművelés módját illetően is. Kálóz és Soponya között láthatók a török időkben még népes Leándi falu romjai. Ez is Zichy-birtok. Kálóz alatt van a Ság nevű major, gróf Zichy János örököseinek a birtoka. A földje jó, de kis terjedelmű. Távolabb van Hörcsög, a törökök idejében népes település, de ma pusztaság, ugyancsak gróf Zichy János örököseinek tulajdona. Örs, Hatvan és Bács ugyanannak a családnak nagy kiterjedésű majorjai, kiválóan alkalmasak a földművelésre. 11. Egres három mérföldnyire van Kalóztól Simontornya irányában, mellyel határos. A Sárvíz mellett fekszik. Földesurai részben Zichy János, más részben pedig gróf Esterházy Gáspár örökösei, akiknek gyümölcsöző gazdaságuk van itten. Erdeje nincs a falunak, viszont vannak dús rétjei a Sárvíz mocsarai között. Vannak sós vizei is, különösen a falu alatti mocsárban, a Sárvízben pedig gazdag halállomány. Lakosai magyarok, jól értenek a földmíveléshez. 12. Vájta a Sárvíz bal partján, Egrestől kissé lejjebb fekszik, de távolabb a folyótól, Tolna megye határán. Népes falu, lakosai magyarok. A falun túl van a Bikács nevű puszta, a Száraz és Daróczy családok birtoka. Földje termékeny. A falun halad keresztül a Belgrád felé vivő országút. A földesurak kényelmes vendégfogadót építettek itten. A keleti részen erdeje is van a falunak, a Sárvízben pedig jó halászata. 13. Cece negyed mérföldnyire van Vájta felett a Sárvíz mentén, mely gyakran elönti. A földje termékeny, salétromos. Erdeje nincs a falunak, a fát pénzért szerzik be Hardáról. A Meszlényi, Mátéfi és Pécsi családok birtoka. Lakossága magyar. Közülük a katolikusoknak templomuk is van, amely Meszlényi János költségén épült. Szomszédos a faluval a Hard és a Menyő nevű major. A távolabbiak közül Szentiván a Szapáryaké, Alap a Salamon családé, Mindszent a Zichyeké, Bogárd a Mányokiaké, Rétszilas, amely szinte határos Cecével, ugyancsak a Mányokiaké, de van része itt a Huszár családnak is: az övéké a vendégfogadó és egy tágas major. A majdnem egy mérfölddel feljebb fekvő Tinord ismét a Mányoki családé, akiknek vendégfogadójuk is van itten, a Bogárd felé elő részen. Szentmárton, Szered és Töbörcsök szintén a Mányoki család tulajdona, de jelenleg Fiáth Ádám örökösei bírják zálogban. Idébb van Szentágota, a fehérvári jezsuiták birtoka az út mentén épült vendégfogadóval együtt. 14. Sárkeresztúr népes falu Szentágota felett. A pécsi püspök és a Liptay család birtoka. Az utóbbiak a Posgai és Vásárhelyi család birtokrészét szerezték meg, és tágas vendégfogadót építettek ottan. Lejjebb van Körtvélyes és Lók puszta, Szekeres István birtoka. 15. Aba a Fördős család jelentéktelen faluja. A Sárvíz mocsarai között sós víz bugyog, de kár, hogy a mély iszap miatt nem közelíthetik meg az állatok. A falu határa fehérlik a salétromtól, amelyből sokfelé szállítanak, hogy só helyett használják a marhák takarmányozásánál. Aligha van valahol az itteninél alkalmasabb talaj a gabonatermelésre. A marhák kitűnően híznak itten. A Sárvíz halat ád, a mocsarat szegélyező nádas pedig az erdőt pótolja, mert az itteniek fa helyett náddal tüzelnek. Kelet felé van a Kajtor major, amely Fehérvárhoz tartozik. Van itt egy tó, amely rendkívül gazdag halban, különösen a nedves évszakban. Ha megtörténik is, hogy kiszárad és a halak elpusztulnak, a legközelebbi áradás alkalmával ismét megtelik hallal. Köröskörül szétszórva számos puszta van: Szentiván és Bőgöd a Zichyeké, Pötöle a Fördős és Fiáth családoké, Fövény ismét a Zichyeké, Pentele pedig a Vörösséké. Innen keletre van Báránd, egy mérföldnyire Fehérvár alatt, a másik Börgönd, a Cziráky-birtoktól keletre, lejjebb pedig Szerecsen, gróf Esterházy Ferenc és a Szekeres család birtoka, akiknek itt falusi házuk és marhaistállóik vannak. 16. Seregélyes a Zichy grófok faluja, egy mérföldnyire Aba felett. Lakosai magyarok. Földje termékeny, bort és búzát ad, vízben azonban szegény, eltekintve a